Környezeti nevelés játékos feladatainak gyűjteménye felső tagozatos diákok számára Szerkesztette: Kalmárné Takács Erzsébet pedagógiai szakértő Nyomdai előkészítés: Szujkóné Hegedűs Rozália
A kiadványban megjelenő feladatokat készítették: Tillinger Péterné közoktatási szakértő Petrilla Csaba kerületi munkaközösség-vezető és a földrajz-biológia munkaközösség tagjai
Felelős kiadó: Frank Gabriella
Kiadja: XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény
BEVEZETŐ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot. A környezeti nevelés alapja a természetismeret, amely a közvetlen élményszerzésen keresztül alakítja ki a helyes cselekvésre késztető, pozitív viszonyulást a természeti értékekhez, azok védelme érdekében. A Pedagógiai Intézet földrajz – biológia szakos munkaközössége Tillinger Péterné, majd Petrilla Csaba vezetésével egy évtizede rendezi meg a felső tagozatos diákok számára a kétfordulós kerületi környezetvédelmi vetélkedőt. A tíz év színes, változatos, önálló egyéni vagy csoportos tanulói tevékenységekre épülő, játékos, gondolkodtató, kutató- és gyűjtőmunkát igénylő, szóbeli, ill. írásbeli vagy manuális feladataiból válogattunk, amikor ezt a gyűjteményt összeállítottuk. A kiadvány megjelentetésével a környezeti nevelés céljainak teljesülését kívánjuk segíteni. Reméljük, hogy tanárkollégáink ötletadó, hasznos segédeszköznek tartják majd a feladatgyűjteményt.
Képek a 2009-ben szervezett környezetvédelmi vetélkedőről
I ÁLLATVILÁG 1. feladat Melyik állat a természetvédelem jelképe? _____________________________________________ _____________________________________________ 2. feladat Pénzérméinken védett élőlényeket találunk. Melyiken mit? _____________________________________________ _____________________________________________ 3. feladat Válasszatok ki egy védett hazai madárfajt, és mutassátok be! Le is rajzolhatjátok! (Bemutatási szempontok: elterjedés, fészkelő hely, költési idő, táplálkozás, vonulás, állomány nagysága) _____________________________________________ _____________________________________________ 4. feladat Melyik történelmi család címere ez? _____________________________________________ _____________________________________________ Melyik az a fokozottan védett madár, amelyik a címeren látható? _____________________________________________ _____________________________________________
5. feladat Egészítsétek ki a címerállat nevével a következő települések nevét, majd kössétek össze a rájuk vonatkozó állításokkal!
___________-háza ___________-kő ___________-stető
Kiemelkedő néprajzi és népművészeti község Bükki kirándulóhely Porcelángyártása tette híressé
6. feladat Három keresztes pók lábainak a számát vonjátok ki öt folyami rák lábainak a számából, majd osszátok el az őz egy lábán lévő patáinak számával!
A kapott eredményhez adjátok hozzá egy tulipán sziromleveleinek számát, majd vonjátok ki belőle a rovarok testtájainak számát! Végül osszátok el a kocsányos tölgy szikleveleinek számával, s írjátok le a kapott eredményt! Póklábak száma: Ráklábak száma: Őz patái: Tulipán szirmai: Rovar testtájai: Tölgy sziklevelei: Végeredmény:
7. feladat A bal oldali oszlopban fajnevek szerepelnek. Kössétek egy-egy vonallal a jobb oldali megállapításokat a megfelelő névhez! Vigyázat, minden névhez egy megállapítás tartozik!
Fehér gólya Éti csiga Szarvasbogár Kuvik Kökény Alföldi szitakötő Ponty Vaddisznó Óriás amőba Őz
tölgyfa nedve ágtövis tükör ezüstös nyálkacsík termik álláb hodály oldalvonal átváltozás konda
8. feladat Egy kis növény- és állatismeret. Milyen élőlény?
Hol él?
Boldogasszony papucsa ____________________________________ Bölömbika ____________________________________ Lápi póc ____________________________________ Küszvágó csér ____________________________________ Verő-költő bodobács ____________________________________ Vöröshasú unka
____________________________________ Erdélyi hérics ____________________________________ Zöld küllő ____________________________________ Nyuszt ____________________________________ Óriás acsa ____________________________________ 9. feladat A verő-költő bodobács hétköznapi élőlény, akár iskolába menet is találkozhattok vele. Persze több népi neve is van, talán Ti is ismeritek valamelyiket. Írjatok le egyet! ____________________________________ Rajzoljátok is le ezt a lényt!
10. feladat Figyeljétek meg a környezetetekben előforduló madarakat! Egy héten keresztül minden nap figyeljétek meg a kiválasztott helyet! Ez lehet az iskola udvara, valakinek a kertje, utca vagy egy park. Ha etető is van a területen, több madarat láthattok! Készítsetek jegyzeteket: milyen fajokat láttatok, kb. hányan voltak, hogyan viselkedtek? Figyelhetitek az égboltot is, érdekesek lehetnek a magasan átrepülő madarak is. Valahogy így: Észlelt fajok felsorolása darabszámmal 1. nap 2. nap 3. nap
Érdekesség, viselkedés:
4. 5. 6. 7.
nap nap nap nap
Töltsétek ki a táblázatot! 10. feladat Töltsétek ki a táblázatot! Melyik állatot ábrázolja a kép? .......................... Védett - nem védett (karikázd be! ) Mivel szaporodik? .......................... Testét mi fedi? …………………….... Növényevőmindenevőhúsevő/ragadozó (karikázz!) Melyik állatot ábrázolja a kép? ........................... Védett - nem védett ( karikázd be! ) Mivel szaporodik? ........................... Testét mi fedi? ……………………….. Növényevőmindenevőhúsevő/ragadozó (karikázz!)
Melyik állatot ábrázolja a kép? ........................ Védett - nem védett ( karikázd be! ) Mivel szaporodik? ........................ Testét mi fedi? ………………….... Növényevőmindenevőhúsevő/ragadozó (karikázz!) Melyik állatot ábrázolja a kép? .......................... Védett - nem védett ( karikázd be! ) Mivel szaporodik? ......................... Testét mi fedi? ……………………….. Növényevőmindenevőhúsevő/ragadozó (karikázz!) Melyik állatot ábrázolja a kép? .......................... Védett - nem védett ( karikázd be! ) Mivel szaporodik? ......................... Testét mi fedi? ……………………….. Növényevőmindenevőhúsevő/ragadozó (karikázz!)
11. feladat Itt a tél, fáznak és éheznek a madarak. Készítsetek egyszerű etetőt műanyag flakonból! A tiszta, száraz és kupakkal lezárt italos flakon oldalán ollóval kb. 8 cm átmérőjű nyílást vágunk, a nyílásig megtöltjük napraforgóval, és madzagot kötünk az üveg nyakára. Helyezzétek el az etetőt az iskola udvarán! Folyamatosan etessétek a madarakat márciusig napraforgóval! Vigyázat! A kenyérmorzsa nem jó táplálék, mert átázik és megromlik, ezzel betegséget okozhat! Fényképezzétek le az etetőt! Figyeljétek az itt megjelenő madarakat! Írjátok le, milyen fajok jelentek meg!
II. NÖVÉNYVILÁG
1. feladat Ismeritek-e az erdők fáit, cserjéit Társítsátok a számokkal az alábbi fajneveket!
Vadrózsa Virágos kőris Molyhos tölgy Szelídgesztenye
_________ _________ _________ _________
Mezei szil
_________
Gyertyán
_________
2. feladat Készítsetek őszi levélgyűjteményt! Gyűjtsétek be és préseljétek le 10 fafaj levelét, ragasszátok egy lapra, határozzátok meg a nevét! 3. feladat Készítsetek a fákról kéreglenyomatot is! (a kéregre tegyetek papírlapot, és elfektetett zsírkrétával satírozzátok át). Ne felejtsétek el ráírni a neveket!
4. feladat Miért káros, ha túl sok erdőt vágunk ki? Mi az a tarvágás? _____________________________________________________ 5. feladat Európában kb. minden 5. lakos allergiás gyomnövények leveleit látjátok az alábbi ábrán?
________________
________________
a
virágporra.
Mely
_______________
6. feladat A zuzmók érzékenyek a levegő tisztaságára. Ahol szennyezett a levegő, nem élnek meg. Különösen az autók kipufogó gázait és a gyárak füstjét nem bírják. Figyeljétek meg, nő-e az iskolátok környékén zuzmó! Megfigyeléseiteket indokoljátok is!
___________________________________________ 7. feladat Gyűjtéssel, szedéssel veszélyeztetett olvashatjátok az alábbiakban. Melyikre ismertek? Rajzoljátok le!
növényfajok
jellemzőit
a) 15-25 cm magas, hagymagumós évelő. Levelei tőállóak, hosszúkáslándzsásak, 6-9 cm hosszúak, kissé húsosak, átellenesek, számuk rendszerint 2, ritkán 3. Leveleinek mintázata nagyon jellegzetes: élénkzöld vagy hamuszürke alapon szabálytalan alakú barna foltos. A virágzás előrehaladtával a foltok fokozatosan kifakulnak. A tőkocsány 10-25 cm magas. Virága bókol. Leplei harang alakúak, hosszúkáslándzsásak, 2,5-4 cm hosszúak, lekerekített csúcsúak, élénk bíborpirosak vagy rózsaszínűek. A kinyílás kezdetén előrenéznek, majd később hátrahajlanak, így láthatóvá válik a fehérfoltos torok és a virágból kiálló kékes porzók a bibével. A nyugat-dunántúli piacokon találkozhatunk vele. _______________________________
b) Évelő, 10-20- cm magas, gumós növény. Fényes, áttelelő, szíves kerekded, majdnem vese alakú, ép vagy kanyargós élű, sötétzöld alapszínű és fehéren márványos leveleiről akkor is felismerhető, ha nem virágzik. A virág a 8-10 cm-es, levéltelen tőkocsányon magános, bimbós állapotban sodrott, kinyílva vöröses rózsaszín vagy bíboros, bókoló és erősen illatos. A párta 5 cimpája hátrafelé tört, cimpái 15-20 mm-esek csöve jóval rövidebb a cimpánál. Elsősorban a dunántúli piacokon várható a feltűnése. ______________________________________ c) 50-70 cm magas évelő. Levelei bőrneműek, fényesek, páratlanul szárnyaltan összetettek. Virágai nagyok, rózsaszínűek, bordón erezettek, és végálló virágzatban állnak. A növény mirigyes, érintésétől az emberi bőrön kellemetlen kiütések, hólyagok képződhetnek. A citromfélékre jellemző illóolajokat tartalmaz, megdörzsölve citromillatú. Régóta tömegesen gyűjtött gyógynövény. Virágainak impozáns megjelenése miatt gyűjtik csokornövényként. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft. ___________________ (Segítségül a három növény nevének szótagjai keverve: e-erman-lá-cik-zer-i-jó-kó-ka-nagy-de-di-kas-men-fű)
8. feladat Milyen pénzérméinket díszíti növény vagy állat képe? Töltsétek ki a táblázatot! pénzérme értéke
élőlény neve
élőhelye
tápláléka ---------------------------------------
III. A VÍZ 1. feladat „2111-et írunk, egy űrhajó érkezik a Föld felé, benne néhány utazó.
- Te jártál már erre? Melyik bolygó ez? - Ez a Föld, a kék bolygó. Különleges a Nap körüli bolygók sorában, mert folyékony halmazállapotú vizet tartalmaz. - Vizet? Mi az a víz?” Segítsetek az űrlakóknak, hogy megismerkedjenek a vízzel! Egészítsétek ki a mondatokat! -A víz hidrogénnek _______________ -nel alkotott vegyülete. Az egyetlen anyag, amely a természetben _____________________ halmazállapotban fordul elő. Sűrűsége _________ C-on a legnagyobb. A Föld felszínének _____ %-át borítja. Az ember testének kb. ______________%-a, de még a kiszárított fának is _______%-a víz. Ez az egyik legfontosabb környezeti elem a Földön.
2. feladat „- Te, mire lehet használni ezt az izé… vizet?”
Válaszoljatok! Mire használjuk a vizet? Legalább 10 dolgot gyűjtsetek! _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________ _____________________________________________
3. feladat
„- Ha ez ilyen értékes anyag, akkor biztosan nagy becsben tartják, nem? - Sajnos, nem. Pazarlóan bánnak vele. Amíg ásott kutak voltak, 10 liter vizet használt egy ember naponta, de ma 200-300 litert!” Kérdezzetek meg három családot, mennyi vizet fogyasztanak átlagosan egy hónap alatt! A három értékből számítsatok átlagot! _____________________________________________ Mennyibe kerül egy liter víz? _____________________________________________ 4. feladat Írjatok három ötletet, amellyel csökkenteni lehet a család vízfogyasztását! 1 _______________________________________________ 2 _______________________________________________ 3 _______________________________________________ 5. feladat
„- Sőt, nemcsak pazarolják, hanem szennyezik, piszkolják is. - Hogyan? - Például beleöntik a patakokba a fáradt olajat.” Nézzetek utána, hány liter vizet tesz ihatatlanná 1 liter fáradt olaj! _____________________________________________
6. feladat „- Képzeld el, nemrégen hallottam, hogy ismét elsüllyedt egy olajszállító tankhajó, ami katasztrófát okozott! - Milyen katasztrófát? - Több ezer tonna olaj ömlött a tengerbe, tudod a nagy sós vízbe.”
Hol történt a katasztrófa? Milyen problémákat okozott a hajótörés? Írjatok le két példát! _____________________________________________
7. feladat Milyen hatással van a vízimadarak tollára a vízen elterülő olajréteg? Modellezzétek a problémát! Egy tálba öntsetek vizet, a másikba olajat, majd mártsatok bele mindkettőbe egy-egy tollat! Mi történt? Hogyan hat ez a madarakra? _____________________________________________
8. feladat „-A Földön édesvíz is van, ennek egy része a folyókban, patakokban található. Sajnos ma már ezek sem kristálytiszták.”
9. feladat Hasonlítsátok össze a „Magyarország felszíni vizeinek minősége” című térkép segítségével a Zagyva és a Dráva folyók vízminőségét! _____________________________________________ Mi lehet a különbség oka? _____________________________________________
10. feladat „- Te, ez borzasztó, tenni kellene valamit! - Erre már az emberek is kezdenek rájönni, és próbálkoznak. Már kijelölték a Víz Világnapját is. -Drukkolok nekik, hogy sikerüljön! -Én bízom benne, de most már induljunk tovább! És az űrhajó távolodott a Mars irányába…”
Mikor van a Víz Világnapja? _____________________________________________ 11. feladat
Egy üdülőtó pusztulása A Tisza szabályozása során számtalan kanyarulatot levágtak, hogy az árvízveszélyt csökkentsék, a víz folyását pedig gyorsítsák. A levágott kanyarulatokból lettek a morotvatavak. Sok ilyen tó van a Tisza mentén. Némelyiken motorcsónakkal száguldoznak, a partján autót mosnak. A nyaralóházak szennyvízelvezetése nem megoldott. Nyáron sokszorosára nő a tó körül a népesség. Rajzoljátok le a tavat! Gondoljátok végig a tó jövőképét! Rajzoljátok le, milyen lesz tíz év múlva! Milyen növényfajok megjelenése utal a tó pusztulására? _____________________________________________ Készítsetek vázlatos tervet a tó megmentésére! _____________________________________________
12. feladat Kísérletezzünk! Honnan kerül a víz a csapba, és hova folyik le? Tegyetek egy műanyag edényt a mosdókagylóba! Egyikőtök mosson kezet úgy, ahogy mindig szokott, a kézmosó vizet fogjátok fel az edénybe! A felfogott vizet mérjétek meg egy mérőhenger segítségével! Jegyezzétek le, mennyi víz fogyott el! _____________________________________________
Figyeljétek meg az edényben levő vizet! Milyen? _______________________________________ Meg lehet-e inni? _____________________________________________ Hasonlítsátok össze a csapból folyó vízzel! _____________________________________________ Járjatok utána, honnan kerül a víz a csapba, és hova folyik a lefolyóból! _____________________________________________
13. feladat Készítsetek tablót ásványvizes, kristályvizes címkékből!
14. feladat Mi az a savas eső? Milyen károkat okoz az erdőkben, édesvizekben, épületekben? _____________________________________________
15. feladat Jelöld be a nagyobb magyarországi felszíni vizeket!
16. feladat A víz körforgása
Egészítsd ki a mondatokat! Az eső a _________________________ -ben keletkezik. A felszínre jutott víz egy része ______________________ a talajba. Ezt ____________________________ -nek nevezzük. A tengerbe a ___________________________, a ____________________ és az ___________________ által jut víz. A légkörbe a víz a ___________________________ -ről és a _____________________ -ből való __________________, valamint az élőlények _____________ és ___________________ során jut vissza. Felhők akkor keletkeznek, amikor a víz a légkörből _____________________________ .
17. feladat Állapítsd meg a víz fizikai tulajdonságait! a) Mérd meg a hőmérsékletét! Tapasztalat: _____________________________ °C
b)
Vizsgáld meg a víz színét! Tapasztalat: ___________________________________
c) Figyeld meg a víz átlátszóságát! Húzd alá a megfelelő szót! átlátszó
opálos
zavaros
nem átlátszó
c) Állapítsd meg a víz szagát! Az alábbi kifejezések közül válassz!
szagtalan ürülékszagú
szúrós szagú áporodott
záptojás szagú
földszagú
18. feladat Sorold fel a víz felhasználásának területeit! Mire használja a lakosság a vizet? _____________________________________________ 19. feladat Hogyan kerül a víz a lakásotokba? Egészítsd ki a mondatokat!
A vízművek __________________- a ________________, illetve a _________________ juttatják el a ______________________ Itt történik a víz tisztítása, illetve fertőtlenítése. Az ivóvíz innen a ____________________________-ba kerül. A lakosság ellátása a _________________________________ keresztül történik. 20. feladat Engedj átlátszó, lehetőleg üvegpohárba (ne főzőpohárba!) csapvizet. Vizsgáld meg a tulajdonságait! a) színe: _____________________________ b) szaga: _____________________________ c) íze: _____________________________ d) átlátszósága: _____________________________ e) lebegő anyag: _____________________________ f) Tölts egy kisebb főzőpohárba vizet, és mérd meg a hőmérsékletét! _____________ °C
g) Vizsgáld meg, kimutatható-e a klór? j------ ezüst-nitrát Tapasztalat: ________________________________________ Magyarázat: csapvíz
21. feladat Gyűjts és ragassz be képeket, amelyek a víz jelentőségét szemléltetik! 22. feladat Csoportosítás. Írjátok be a megfelelő helyre a víz különböző előfordulási, megjelenési formáit! Felszíni vizek: ___________________________________________________ Felszín alatti vizek: ___________________________________________________ Légköri víz: ___________________________________________________
23. feladat Magyarázzátok meg az alábbi fogalmakat! Ülepítés: Erózió: Korrózió: Üledék: Hordalék: Zátony: Árvíz: Gát:
______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________ ______________________________________
24. feladat Miről híresek az alábbiak? Az elmúlt időkben mi történt itt? Holt-tenger _____________________'_____________________ Bajkál-tó: ____________________________________________ Rába: _______________________________________________ Golf-áramlat: __________________________________________ Aral-tó: ______________________________________________ Watt-tenger: __________________________________________
25. feladat Pestszentlőrinchez hol van a legközelebbi szennyvíztisztító? _____________________________________________ 26. feladat Számozással tegyétek sorrendbe! mocsár
tó
láp
fertő
27. feladat
IV. Energia 1. feladat Soroljatok fel megújuló energiahordozókat!
2. feladat Időutazás. Gondoljátok végig azt, hogy milyen energiákat, erőforrásokat használtak fel elődeink mindennapjaik során! Gondolataitokat, ötleteiteket foglaljátok egy történetbe! Legyen benne minél több energianyerési módozat! 3. feladat Hol vannak hazánkban fűtőanyaggal táplálják? Írjatok legalább 6 példát!
hőerőművek?
Melyiket
milyen
A szélenergia 4. feladat Mi a szél? Hogyan alakul ki? Rajzoljátok le!
5. feladat Írólapból vágjatok ki egy csigavonalat! A közepét tűzzétek rá egy hurkapálca végére, és tartsátok meleg hely (pl. radiátor) fölé. Mit tapasztaltatok? Mi a magyarázata ennek?
6. feladat Mi a neve a forgószélnek Dél-Amerikában: __________________________ Észak-Amerikában: ________________________ Dél- és Kelet-Ázsiában: _____________________ 7. feladat Hány működő szélerőmű van Magyarországon?
8. feladat Manapság a szélerőművek hatalmas repülőgépcsavarokra emlékeztetnek. A szél energiájának jobb kihasználása érdekében az erőműveket nagy számban hatalmas területen helyezik el. Hol találhatók Magyarországon ilyen erőművek? (Két helyet írjatok!)
A vízenergia 9. feladat Mivel használták ki régebben a víz munkavégző képességét?
10. feladat Napjainkban a víz energiájának kihasználását turbinákkal oldják meg. Hogyan biztosítják az állandó és egyenletes vízhozamot a turbina működéséhez?
11. feladat Hol van Magyarországon vízerőmű?
12. feladat Hol érdemesebb vízerőművet építeni? Húzzátok alá! Nagy esésű folyóra hegyvidéken vagy Kis esésű, bővizű folyóra sík területen Indokoljátok meg, hogy miért!
13. feladat Milyen előnyökkel és hátrányokkal felépítése? Írjatok 3-3 példát!
jár
egy
14. feladat Hol érdemes Magyarországon vízierőművet építeni?
duzzasztómű
V. KÖRNYEZETVÉDELEM 1. feladat Melyek hazánk nemzeti parkjai? Készítsetek térképet, és jelöljétek rajta, hol találhatóak! Minden nemzeti park területére rajzoljatok 3 jellemző élőlényt, vagy írjátok oda a nevét!
_____________________________________________ 2. feladat Soroljátok fel hazánk nemzeti parkjait megalakulásuk sorrendjében, és írjátok le melléjük, milyen növény, állat vagy mindkettő található a címerükben! Az egyik címert rajzoljátok is le! _____________________________________________ 3. feladat Írjátok le minél érthetőbben a saját megfogalmazásotokban, mi a különbség a természetvédelmi terület és a nemzeti park között. _____________________________________________ 4. feladat „Mágikus 3-as”: 3-3 fogalom egyértelműen meghatároz egy nemzeti parkot. Melyek ezek? Forráscsiga, tornai vértő, terra rossa talaj ____________________________________________ Szurdokvölgy, havasi ikravirág, Szent István barlang ____________________________________________ Őrállók, szerek, veleméri Árpádkori templom ____________________________________________ Daru, hazánk leghosszabb közúti kőhídja, halastavak ____________________________________________
Dévaványai túzokrezervátum, lösz, folyóköz ____________________________________________ 9 tájegység, szikes tavak, Tőserdő ____________________________________________ Hany Istók, parlagi vipera, nagy kócsag ____________________________________________ Barcsi ősborókás, királyharaszt, csermelyciprus ____________________________________________ Tanúhegyek, garda, barátlakások ____________________________________________ Melyik NP maradt ki? ____________________________________________ Írjatok róla 3 dolgot! ____________________________________________
5. feladat Tervezzetek egynapos őszi kirándulást valamelyik nemzeti parkunk meglátogatására! A tervben a következők szerepeljenek: 1. Tervezett útvonal 2. Látnivalók 3. Igénybevett járművek, megtett távolságok, gyalogtúra hossza. 4. Indulás, érkezés ideje, időbeosztás (hol mennyi időt töltünk) 5. Néhány mondat a terület (látnivalók) jelentőségéről. 6. feladat Keressetek, érdeklődjetek! Milyen folyóiratok foglalkoznak a természettel, természet- és környezetvédelemmel? Soroljatok fel legalább négyet!
____________________________________________
7. feladat Keressetek az ötödikes és a hatodikos természetismeret tankönyvben olyan fogalmakat, meghatározásokat, amelyek a környezet - az élőlények védelmével kapcsolatosak! Ezeket írjátok ki és a saját szavaitokkal magyarázatokat is írjatok melléjük _____________________________________________ 8. feladat Mit szabályoznak az alábbi egyezmények? Riói egyezmény _____________________________________________ Washingtoni egyezmény _____________________________________________ Ramsari egyezmény _____________________________________________ 9. feladat Kössétek össze a megfelelőket! Autómentes nap A Föld világnapja Madarak és fák napja Környezetvédelmi világnap Állatok világnapja A víz világnapja
Október első vasárnapja Március 22. Június 5. Május 10. Szeptember 22. Április 22.
10. feladat Rajzoljatok le egy olyan utcát, amelyet az autók uralnak, majd ugyanezt az utcát gyalogosbaráttá alakítás után! 11. feladat Minek a rövidítése HÉV? _____________________________________________ 12. feladat Milyen tömegközlekedési eszközzel utazhatsz Budapesten, ami nem szennyezi a levegőt? _____________________________________________ 13. feladat Hol áll meg vasút a főváros területén belül? Gyűjtsétek össze a megállók neveit (pl. Internet segítségével)! _____________________________________________ 14. feladat Miért van szüksége a környezetnek arra, hogy az autókban rendszeresen cseréljék az olajat, a szűrőket? _____________________________________________ 15. feladat Hogyan alakítanátok iskolátokat „zölddé”, azaz környezetbaráttá? Milyen területeket vizsgálnátok meg? Mit alakítanátok át? Mi az, ami már jó? _____________________________________________ 16. feladat Mit nevezünk hulladéknak? Fogalmazzátok meg egy mondatban! _____________________________________________
17. feladat Mennyi hulladék keletkezik egy évben hazánkban? Karikázzátok be a jó választ! 1. kb. 120 ezer tonna 2. kb. 12 millió tonna 3. kb. 120 millió tonna 18. feladat Hogyan csökkenthetjük ennek mennyiségét? (Pl. nem fogadom el a boltban a nejlonzacskót, visszaváltható üveges italokat veszek stb.)
Gyűjtsetek még ilyen ötleteket, és írjatok le belőlük legalább ötöt! _____________________________________________ 19. feladat Derítsétek fel, hogy a XVIII. és a környező kerületekben, hova viheted a szelektíven gyűjtött hulladékokat, pl. fémet, papírt, veszélyes hulladékot! Készítsetek hozzá térképet, ezeket jelöljétek be, és az iskolátokban is tegyétek ki! 20. feladat Hány hulladékudvar működik Budapesten? ____________________________________________ Melyik kerületben van 2 db? ____________________________________________ Melyik kerületekben nincs? ____________________________________________ Vajon miért? ____________________________________________
21. feladat Látogassatok el egy zöld szigetre (szelektív hulladékgyűjtő sziget)! Vigyetek egy-egy szatyornyi hulladékot! Nézzétek meg, milyen színűek a hulladékgyűjtő tartályok! Papír- _______________ műanyag- ____________ Fém- ________________ Fehér üveg-___________ Színes üveg-________________ 22. feladat Hogyan hosszabbíthatnátok meg élettartamát? Mindhez 3 példát írjatok!
a
következő
tárgyak
Kinőtt ruhák:________________________________________ Kiürült mosószeres doboz: ______________________________________ Kimustrált fogkefe: ______________________________________ Tojástartó doboz: ______________________________________ Műanyag tejfölös vagy margarinos doboz: ______________________________________ Műanyagzacskó: ______________________________________ 23. feladat Készítsetek egy olyan nagyméretű tablót, ami látványosan - és könnyen érthető magyarázó szöveggel ellátva - mutat be egy, a hulladékokkal és a háztartással kapcsolatos témát! Pl: energia a mindennapi életben, ..... szemét vagy hulladék? .... újrahasznos - hasznos?..... Az értékelés szempontjai: eredeti ötlet, érthetőség, igényes munka
24. feladat Nem minden hulladék szemét! A jobb oldalon felsorolt hulladékok segítségével nevezzétek meg a szelektív hulladékgyűjtő tartályok színét! Válogassátok ki a felsorolásból, amit bele lehet dobni ! Tartály színe: Beledobhatom:
tükör, átlátszó konzerves üveg, neon-cső, villanykörte, fehér szörpös üveg, nagyító, szemüveg, átlátszó parfümös üveg, barna sörös üveg
Tartály színe: Beledobhatom:
kólás palack, videokazetta, tejfölös pohár, ásványvizes flakon, tisztítószeres flakon, margarinos doboz, hungarocell
Tartály színe: Beledobhatom:
újság, hullámpapír, kartondoboz, füzet, csomagoló papír
Tartály színe: Beledobhatom:
Tartály színe: Beledobhatom:
kerámia, zöld boros palack, drótszövetes üveg, rózsaszín parfümös üveg, barna sörös üveg
fém sörös doboz, fém májkrémes doboz, konzerves doboz, fém üdítős doboz
25. feladat Hol találhatók a következő dolgok? (egy-egy település, félsziget, egyéb földrajzi név beírásával válaszoljatok!) „Napóleon kalapja” ____________________________ Ingókövek ___________________________________ Kuruc körút __________________________________ Kecskeköröm_________________________________ Előembertelep________________________________ Tavas barlang________________________________ Kaptárkövek__________________________________ Ókeresztény katakombák________________________ Bazaltorgonák_________________________________ „Csillagvizsgáló”________________________________ 26. feladat Miről híres? Miért különleges? (Környezetvédelmi, természeti ritkaságokra gondoljatok!) Vácrátót:_____________________________________________ Sas-hegy: ____________________________________________ Szentendre:___________________________________________ Tapolca:______________________________________________ Jósvafő:______________________________________________ Pákozd Velencei-hg: ____________________________________
27. feladat Nézzetek utána a következőknek! Legcsapadékosabb tájunk (nem nagytájra __________________________________
gondolunk!!!)
Melyik két hegy között található a „Szécsényi hideg zsák"? __________________________________
Mérjétek meg a térképen, melyik a Szarvasi Arborétumhoz legközelebbi megyeszékhely! __________________________ Melyik a legszárazabb, legaszályosabb táj ( nem nagytáj !!) hazánkban? __________________________ Melyik évben mérték az eddigi legmelegebb hőmérsékletet országunkban? _________________________ Mi a közös bennük? Kispest Ajka Mátra Tisza Lőrinc Pécs Csepel Oroszlány _________________________ Melyik a legcsapadékosabb hónap hazánkban? _________________________ Melyik a leghidegebb hónap Magyarországon? _________________________ Melyik Nemzeti Parkban él a sisakos sáska? ________________________
28. feladat Hogyan keletkezik a talaj? Írjátok le a folyamatot! _____________________________________________ Mitől függ a talaj termőképessége? _____________________________________________ Mi a talajerózió? _____________________________________________
29. feladat Mi a szmog? _____________________________________________ Milyen típusai vannak? _____________________________________________ Hogyan jön létre? _____________________________________________ Mikor rendelnek el szmogriadót hazánkban? _____________________________________________ Volt-e Magyarországon már szmogriadó? _____________________________________________ 30. feladat A levegő átlagos szén-dioxid tartalma 0,03 %. Szén-dioxid keletkezik széntartalmú anyagok égésekor, légzéskor. A növények a fotoszintézishez szén-dioxidot használnak fel. Végezzétek el az alábbi kísérletet! Négy kémcsövet számozzatok meg! Mindegyikbe töltsetek ujjnyi meszes vizet! (A meszes víz színtelen, de ha szén-dioxid kerül bele, megzavarosodik. A zavarosodás mértékéből lehet következtetni az elnyelt szén-dioxid mennyiségére.) Két műanyag zacskóba szedjetek néhány friss levelet, a zacskókat gumizzátok rá két kémcsőre! Az egyik kerüljön világos, a másik sötét helyre 5 órán keresztül! A harmadik kémcsőre olyan zacskót gumizzatok, amibe előtte valaki szívószállal többször belefújt! A negyediket zárjátok le, ez a kontroll. Jegyezzétek le a megfigyeléseiteket!
_____________________________________________
31. feladat Miért jó az élővilág számára az „erdő"? _____________________________________________ 32. feladat Melyik évben volt az „aranymálinkó" az év védett állata? _____________________________________________ 33. feladat Hogyan van fölhelyezve, hogy néz ki egy tökéletes fészekodú? Mire kell figyelni az elhelyezéskor és a megépítéskor? _____________________________________________ 34. feladat Minek a rövidítése: OMSZ ? _____________________________________________ 35. feladat Magyarázzátok meg röviden saját szavaitokkal az alábbi fogalmakat! Erőmű: _____________________________________________ Zajártalom: _____________________________________________ Energia: _____________________________________________ Pollen: _____________________________________________
Szelektív gyűjtés: _____________________________________________ Erodálódás: _____________________________________________ Táj seb: _____________________________________________ Zöld mozgalmak: _____________________________________________ 36. feladat Írjatok egy mesét! A mese egy történetet mondjon el, legyenek benne olyan szereplők, akik szerintetek segítik a környezet megőrzését, akikre érdemes vigyázni, és olyanok is, akik rombolják a környezetet! A mese a fővárosban játszódjék! (Legyen kerek a történet, olvasható és stílusos!) 37. feladat Menjetek el a Földrajzi Múzeumba és pecsételtessetek le legalább egy belépőjegyet! Ha tudtok, készítsetek magatokról közös fényképet a Természettudományi Múzeum ruhatáránál! 38. feladat Készítsetek egy olyan max. 5 perces power pointos előadást, ami a szelektív hulladékgyűjtés témáját dolgozza föl - minél egyénibb, ötletesebb, gyerekek számára könnyen megérthető módon!
VI. REJTVÉNYEK 1. feladat Oldjátok meg a keresztrejtvényt! A vastagon keretezett függőleges oszlop egy élőlény nevét rejti (két szó). Melyik nemzeti parkunk jelvénye jut róla eszetekbe?
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Egyik tavunk A földi giliszta mozgásszerve Hazánk legmagasabb csúcsa Legnagyobb bogarunk Ilyen a baglyok egyik ujja Több évig élő növény Levélerezete párhuzamos, gyökérzete bojtos és lepellevele van
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Módosult földbeni szár Az Aggteleki-cseppkőbarlang másik neve Zápfoguk gumós felületű A vadrózsa szúrós képződménye Vulkáni hamuból keletkezik Nagy méretű ragadozó halunk Porzós és termős virágai külön növényen nyílnak Róla kapta a nevét a kezdő hosszúsági kör
A nemzeti park neve : _____________________________________________ 2. feladat
1.
-
2. 3. 4. 5.
-
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
MEGHATÁROZÁSOK: 1. Savas eső okozója lehet. 2. A kék bolygó. 3. Az élő szervezetek fő alkotói, széntartalmú vegyületek. (két szó) 4. Növekedése a légkörben az üvegházhatás fokozódásához vezet. 5. A hazai természetvédelem címermadara (két szó). 6. Ilyen sólyom is van. 7. Légköri védőpajzsunk alkotója. 8. A legtöbb hulladék nem ez. 9. Az állóvizek elöregedési folyamata idegen szóval. 10. Életfeltétel, nélküle nincs élet. 11. Az égést tápláló gáz. 12. Szmog magyarul. 13. A bordói lé is ez. 14. Tankhajók katasztrófája során sok jut a tengerek vizébe. 15. Létfontosságú gázkeverék. 16. A vizekben az algák elszaporodását idézik elő, szennyezik az élővizeket, de a mezőgazdaság még elég sokat használ belőlük. A megoldás függőlegesen: _____________________________________________
3. feladat Az alábbi betűhálóban nemzeti parkjaink részterületeinek nevét találjátok, szám szerint 12-t. Ha a neveket áthúzzátok, a kimaradó betűkből egy csodálatos képződmény nevét rakhatjátok össze. A képződmény neve:
Melyik nemzeti parkban található?
B
U
G
A
C
B
N
G O D
G
L
A
P
A
R
A
Ó H É
T
I
H A
N Y
G
R
A
V
B
F
R
J
H P
Y
É
T
A
G
E
L
P
A
I
S
S
I
V
E
H D U
N L
Á
T
E
Á
R
N
M É
A
S
S
I
R
A
E
R
N
Z
Á
S
R
N D Y
N
T
A
T
G A
É
Y
Ő A
C
Ó B
A
L
T
A
T
Á
Ó
4. feladat TOTÓ
1. 1. 2. X.
Mi a különbség a szemét és a hulladék között? a hulladék újrahasznosítható mindkettő újrahasznosítható egyik sem újrahasznosítható
2. 1. 2. X.
Mit jelent: szelektív hulladékgyűjtés? kitisztítva összevágva különválogatva
3. 1. 2. X.
Milyen anyagokat válogatunk külön? papír, elem, műanyag fém, üveg, papír, műanyag tükör, fém, műanyag
4. 1. 2. X.
Mi az újrahasznosítható anyagok jelképe? zöld kör piros háromszög önmagába visszatérő nyilak
5. 1. 2. X.
Mi a környezetbarát anyagok jelképe? virág fa bokor
6. 1. 2. X.
Mit lehet tenni a konyhai zöld hulladékkal? komposztálni megenni lefagyasztani
7. 1. 2. X.
Mit nevezünk napenergiának? bámulás fotoszintézis napenergiát elektromos árammá alakítják
8. 1. 2. X.
Mi a szmog? füstköd trágya növényvédő szerda
9. 1. 2. X.
Mi az ózon? köd a szmog összetevője káros anyag
10. 1. 2. X.
Mi az a természetvédelmi terület? természeti értékekben gazdag kisebb terület állatkertek területei a Nemzeti Parkok egy része
11. 1. 2. X.
Milyen nevezetes nap van március 22-én? a Föld napja a Víz napja az Állatok napja
12. 1. 2. X.
Melyik halfaj védett? ámbráscet réti csík tükör ponty
13. 1. 2. X.
Melyik növény védett? tündérrózsa fonalas zöldmoszat békanyál
13+1. Mi veszélyezteti leginkább az óceánokat, tengereket? 1. halászat 2. strandok X. olajbalesetek 5. feladat Egy-egy szót rejtenek a betűk.
Mi ez a szó? Mit tudtok róla?
aramúzz, tseetémzlep ghuéedlakéltő sloocmgasá
asleznreégi
Imvziíaom
6. feladat IGAZ – HAMIS
Írjátok az állítás után a megfelelő betűt (I – H)! A Dunántúli-középhegység részei: Pilis, Budai-hg., Keszthelyi-hg. A bauxit az alumínium érce. A tihanyi kecskeköröm őskecskék patáinak maradványa. A Velencei - hg. kristályos kőzete a gránit. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a Pilis. A füredi visszhang az apátság faláról szóródik vissza. Veszprém a Vértes fővárosa. A tihanyi apátság templomának egy tornya van. A Hévízi-tó nevezetessége a tündérrózsa. A tihanyi gejzírkúpok mészkőből épülnek fel. A Bakony és a Vértes között fekszik a Tapolcai-medence. A badacsonyi szőlőből híres bor készül. A Dunántúl széntüzelésű hőerőműveit földgázzal fűtik. A Dunakanyar a Börzsöny és a Pilis között található szoros neve. Az esztergomi bazilika hazánk legnagyobb temploma. A Balaton északi medre mélyebb, mint a déli. A Festetics - kastély Keszthelyen található. A Balaton fő tápláló folyója a Rába. Badacsony és Szent György-hegy bazaltorgonái lávából épülnek föl. A Kis-Balaton mocsaras, lapos táj. 7. feladat IGAZ – HAMIS
Írjátok az állítás után a megfelelő betűt (I – H)! Hazánk leghosszabb folyója a Duna. A Kaszpi - tenger nem áll kapcsolatban a világtengerekkel. Bükkábrányból került elő a világ legidősebb, faanyagában megőrződött, lábon álló mamutcsontváza. A lignit szénféleség, hazánkban erőművet már nem fűtenek vele.
A hód Európa legnagyobb rágcsálója, védett hazánkban is. A Szentendrei-sziget mészkőrétegei látják el Budát és a szigeti településeket ivóvízzel, ezért korlátozni kell az itteni autóforgalmat. A hollókői Ófalu a világörökség része. A hiúz annyira elszaporodott már hazánkban, hogy nem védett. A Budapest területén lévő barlangok hossza együtt 20 km-nél is több. A budapesti Molnár János-barlang aktív járatokkal is rendelkezik. A Káli-medence híres a kőtengerről, és része a Duna - Ipoly Nemzeti Parknak is. A Vadálló-kövek sziklái a Visegrádi-hegység részei. A Dunakanyar a Duna - Ipoly N. P. része. A Föld napja áprilisban van. Savas esők hatása még nem mutatható ki hazánkban. A foltos szalamandra az Aggteleki N. P. címerállata. A Sas-hegy híres a ritka pókokról, a pannon gyíkról. Megközelíthető a 8-as busszal. 8. feladat Mi lehet ez? Nézzétek is meg őket! Egy növényt és egy állatot rajzoljatok le! Növények: Gyaamr cseiikkr__________________ Jrnáottá__________________ Erantus hiemalis__________________ Cypripedium calceolus- __________________ Lipiis nle__________________ Állatok Ablepharus kitaibeliiGyna gcsóakBombina bombinaIvadrKbmlbööia-
__________________ __________________ __________________ __________________ __________________
VII. MESÉK
Marci és barátai Írták az Eötvös Loránd Általános Iskola tanulói Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit Marcinak hívtak. Marci úgy döntött, hogy világgá megy. Nagyon szerette a természetet és az állatokat. Mindig képzelődött, a mese világában élt. Úgy gondolta, őt nem érti meg senki, a felnőttek nem érnek rá vele játszani. Ezért elhatározta, hogy barátokat szerez magának a közeli erdőben. Ahogy mendegélt az ösvényen, találkozott is egy nyuszival. Rögtön barátok lettek, Nyúl Béla – mert így hívták – elvitte őt a családjához. Sokat játszottak, jókat nevetgéltek. Egyszer a nyuszi elhatározta, hogy bemutatja új barátját az erdő lakóinak. Az erdőben minden kedden gyűlés volt, amit a medve tartott. Itt megvitatták ügyes-bajos dolgaikat. Most éppen arról volt szó, hogy fogjanak össze az állatok, és tisztítsák meg az erdőt a szeméttől, amit az emberek eldobáltak, felelőtlenül tüzet raknak, ahol éppen gondolják. Tegyenek ellene valamit. Kitalálták, hogy kijelölnek helyeket, ahol tüzet lehet rakni. Megkezdődött a nagy munka. Találtak is egy pár jó helyet, ahol senkit és semmit nem zavar a tűz. Így ezeket jelölték ki. A kijelölt helyeket körberakták nagy kövekkel, hogy véletlenül se legyen baj. Marci egy táblára ráírta, hogy „Tűzrakó hely”. Az erdő ösvényei mellé gyűjtőládákat tettek, amibe lehet dobálni a szemetet. A papírokat zsákba rakták. Gondolták, hoznak néhány szabályt az embereknek, hogy együtt tudjanak örülni a természet adta szépségnek, és hogy környezetüket megóvják.
Ebben Marci megint sokat segített, mert csak ő tudott írni, így ez az ő feladata lett. Néhány a szabályok közül: - Ne szemetelj! - Csak kijelölt helyen gyújts tüzet! - A fákat ne vágd ki! - A virágokat ne tépd le, és a fák fiatal hajtásait ne törd le! Marci nagyon boldog volt, hogy mennyi mindenben segíthetett az állatoknak és az embereknek.
A kisfiú azóta már felnőtt ember lett, és máig azon dolgozik, hogy óvjuk és védjük a természetet és a környezetünket. Az emberek betartják a szabályokat, boldogságban, barátságban élnek az állatokkal és a természettel.
Feladat: Folytasd az erdőt védő szabályok sorát!
Az erdő és a gyerekek Írták a Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola tanulói Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy testvérpár, akik a szüleikkel együtt egy erdőszéli házban laktak. Egyszer a szüleik elküldték őket gombát szedni az erdőbe. Útközben a kislány hatalmas virágcsokrot gyűjtött, hogy kedveskedjen vele az anyukájának. A fiú viszont egy madár-fészekre lett figyelmes. Felmászott a fára, hogy megnézze, van-e benne madártojás. Mászás közben megcsúszott, s leverte a tojásokkal teli fészket a fáról, de nem foglalkozott vele, tovább ment. Elég sokáig tartott, amíg megtelt a kosaruk gombával. Közben a virágok is elhervadtak, s a kislány bosszúsan eldobta a csokrot. Mindezt látták az erdő élőlényei, s elhatározták, hogy megmutatják nekik a jó utat. Fényes nappal volt, gyönyörűen sütött a nap, de az erdő mégis elsötétült a gyerekek körül. A fák fenyegetően susogtak, a cserjék szúrós ágai elzárták az erdei utat. Megjelentek az erdei állatok is, rókák, borzok, görények, nyestek, nyusztok, őzek, szarvasok, sünök, baglyok, énekes madarak. A gyerekek megijedtek, és szorosan egymáshoz bújtak. - Miért akartok bántani minket? – kérdezték szinte egyszerre. - Mert ti is bántottatok! - mondta egy őz. - Mi nem is bántottunk titeket! - Dehogyis nem! – kiáltották az erdő lakói.
- Mikor? Miért? Hogyan? - Amikor letéptétek féltett kincseinket, védett virágainkat, és levertétek sárgarigó barátaink fészkét! Szegény szülők, még mindig kétségbeesetten repkednek a széttört tojásaik és a fészkük helye felett. Még most is siratják elvesztett fiókáikat – válaszolt egy öreg tölgy. - De mi nem akartunk bajt okozni Nektek! Nem gondoltuk, hogy ilyen nagy baj lesz belőle! –mondta a kislány. - Kérünk, bocsássatok meg nekünk! Nem teszünk többet ilyet! – tette hozzá a kisfiú. - Megbocsátunk, de honnan tudjuk, hogy tényleg igazat mondtatok? – kérdezték többen is. - Bizonyítsátok be! – kiáltotta hangosan egy sün. - Jó, de hogyan? – kérdezték a gyerekek. Kis gondolkozás után a bölcs bagoly szólalt meg. - Ha jóvá akarjátok tenni bűneiteket, teljesítsétek három kérésünket! Ehhez viszont ismerjétek meg jobban az erdő világát, hogy meg tudjatok védeni minket a hasonlóan felelőtlen emberektől, gyerekektől! - Az első feladatotok, hogy mutassátok meg nekik az erdő szépségét! Hogy ezt megtehessétek, mi is beavatunk Benneteket „titkainkba”. Feltárjuk előttetek mesés világunkat, hogy közelebb kerülhessetek hozzánk, s igazán megszeressétek az erdőt. Megmutatjuk azt is, hogy milyen sebeket ejtettek rajtunk az emberek. - Nézzétek ezt a szeméthalmot! Titeket nem zavar? Mert minket nagyon! - Második kérésünk: takarítsátok el ezt a sok szemetet, hogy életben maradhassunk!
- Harmadik kérésünk: télen etessétek helyettünk éhező állatainkat, – mondták a növények – mert mi nem tudjuk! A gyerekek őszintén megbánták tettüket, s megígérték az erdő lakóinak, hogy teljesítik kéréseiket, s így békében elmehettek Otthon elmesélték szüleiknek, osztálytársaiknak, hogy mi történt velük. Senki sem akart hinni nekik, így az igazi harcuk az erdőért csak most kezdődött el.
Sokat tanultak, hogy társaikat meg tudják győzni az erdő fontosságáról, szerepéről az emberek életében. Kirándulásokat szerveztek tanáraik segítségével, hogy társaiknak a valóságban is megmutassák az erdő szépségeit. Rendszeresen kijártak az erdőbe, s már minden bokor, minden fa igaz barátjukká vált. Minden madár füttye ismerősen csengett fülükben, s már messziről üdvözölték őket. Kitakarították az erdőt, s télen segítették az erdészek munkáját, rendszeresen kijártak az állatok etetéséhez. Kitartásuk meghozta gyümölcsét, egyre többen csatlakoztak hozzájuk, s az erdő egyre szebb lett. Az erdő élőlényei és a gyerekek között szoros barátság szövődött, és így van ez most is és reméljük így lesz ez az idők végezetéig. Bízunk benne, hogy ti is szeretitek az erőt, a mezőt, a vizeket és lakóikat! Ugye ti sem bántjátok Őket?! Csatlakozzatok hozzánk, akik a mesében szereplő gyerekekkel értünk egyet, s óvni akarjuk környezetünket!
Feladat: Miért fontos az emberek életében az erdő? Gyűjts érveket!
Csipp és Csöpp kalandjai Írták a Darus Utcai Általános és Magyar-Német Kéttannyelvű Iskola tanulói Kipp-kopp, kipp-kopp. Eleredt az eső. - No végre, földet értünk! – könnyebbült meg két jól megtermett esőcsepp, Csipp és Csöpp. - Milyen régen nem láttuk már egymást! - Igen, igen, tényleg régen találkoztunk. De jó, hogy látlak! - De hol vagyunk? – kérdezte Csipp. - Budapesten, a Nagykörúton. – válaszolt Csöpp. Én már jártam itt száz évvel ezelőtt. Vidám volt az élet, üde, zöld fákon
landoltam, és egy csatornán át gyorsan a tiszta vizű Dunába érkeztem. Nagy kaland volt, egészen a tengerig jutottam. A víz szép tiszta volt, a várostól lejjebb már csaknem iható. Sok hal ficánkolt körülöttem, a tengerhez közeledve még vizákat is láttam. Igazán jó társaságban utaztam, szép emlékeim vannak erről az útról. Kár, hogy Te akkor másfelé jártál. Kíváncsi vagyok, hogy mennyit változott azóta a világ errefelé. Jaj, mi ez? Ekkora volt a fejlődés, hogy a szivárvány már nemcsak az égboltot ékesíti, hanem felénk folyik az úton? - Te nem láttál még olajfoltot?! – sikította Csipp. Meneküljünk az útjából! Ez az egyik legveszedelmesebb dolog a víz számára. De bármennyire igyekeztek, nem tudtak teljesen kitérni az olajfolt elől, egy vékony filmréteg bevonta őket. Alig jutottak levegőhöz, ragacsosan – cuppogva hömpölyögtek az árral a lefolyó felé. A benzingőz, mint valami felhő takarta el a várost előlük. Megkönnyebbültek, mikor végre elérték a legközelebbi csatornát. - Meglásd, a Dunában jobb lesz, ott baktériumok tisztogatnak majd minket. – bizakodott Csöpp. - De hol vagyunk? Ez még a csatorna, vagy már a folyó? - Ez már bizony a folyó kell, hogy legyen, de mi történhetett vele? Az egyik csatornából habzó, mosószeres szennyvíz, a másikból a bőrgyár savanyú pácleve, a harmadikból az ipar nehézfémsós szennyvize ömlött feléjük. - Siessünk odébb, a városon túl már biztos megnyugvásra találunk. Látod egyre bujább a növényzet. - Az nem jó jel. – szólt a másik. A földekről műtrágya szivárog a folyóba, attól virulnak a növények. Elveszik az oxigént a halaktól, ezért nem látjuk őket. - Igyekezzünk már olyan helyre jutni, ahol nincsenek emberek. Ha legalább árterek lennének erre, azok tisztítják, szűrik a vizet. - Nincs menekvés, ilyen tiszta szakasz már csak mutatóban van. Erőművek, üzemek, városok követték egymást. Az esőcseppek teljesen kétségbeestek, és félni kezdtek. - Most már attól tartok, a tenger sem a régi! - kiáltott Csöpp.
Ekkor az eső elállt, a nap kisütött, és melege a levegőbe emelte a két elkeseredett esőcseppet, megtisztítva őket a rájuk rakódott mocsoktól. Újra reménység és bizakodás költözött szívükbe. Bíztak abban, hogy amikor legközelebb megint erre veti őket a sors, egy tisztább, vidámabb világot találnak itt. Ugye Te is segítesz, hogy ez így történhessen? Kipp-kopp, kipp-kopp.
Feladat: Emlékezz vissza! Mi elől menekülnek a vízcseppek? Miért? Mi szennyezte a Duna vizét a történet szerint?
A madáretető kis látogatói Írták a Kapocs Általános és Magyar-Angol Kéttannyelvű Iskola tanulói Egyszer volt, hol nem volt, a kerek erdő mellett, egy házikó. A házikó mögött egy barackfa díszelgett. A fa nem ért túl sokat, mert nyáron csak 1-3 termés termett rajta, és néhány ágán már levél sem zöldellt tavaszonként. Majdnem ki is vágták, amikor beköszöntött a kemény, hideg tél. A fára egy madáretetőt tettünk, mert segíteni szerettünk volna az éhes kismadaraknak élelmet keresni a nagy hó és a szinte teljesen megfagyott föld miatt. Eleinte elég szomorúan vettem észre, hogy az etetőbe csupán egyetlen egy kis széncinke jár enni. Később a cinke mellett egy meggyvágó is felbukkant (azért ez a neve, mert azt tartják róla, hogy a csőre olyan erős, hogy a meggyet is képes "megvágni"). Ahogy telt-múlt az idő, más madárfajok is felbukkantak az etetőnk körül, nem kis örömünkre. Amikor egyszer kinéztem az ablakból, és azt pillantottam meg, hogy kevés kis tollas jószág helyett elég sokan csipegetnek, a most már egyáltalán nem haszontalan barackfánkon, nagyon boldog lettem, és már biztosan tudtam, hogy nem volt hiába kitenni az etetőt. Ezért a szép látványért cserébe, amit a madaraktól kaptam, még nagyobb lett a kedvem az etetésükhöz. Fogtam magam, nyomban beszaladtam a konyhába, diófüzért fűztem, és madárkalácsot készítettem. A madárkalácsot nagyon egyszerű
elkészíteni, mert csak annyi a teendő, hogy fagyúba magvakat kell nyomkodni. A finomságok nagy sikert arattak, mivel három napon belül zöldikék, őszapók és kékcinkék is a mi etetőnket választották falatozásra. Másnap mit veszek észre a barackfánk tőrzsén, na mit? Egy Nagy Tarka Harkályt, elsőnek azt hittem, nem hiszek a szememnek, nekem egész eddigi életemben nem volt ennyire csodálatos látványban részem! Ez a fantasztikusan gyönyörű madár éppen a mi végtelenül szerencsés barackfánkat választotta gyógyításra. 1 órán keresztül egyfolytában azt néztem, hogy fosztja meg a fánkat az élősködőktől. De sajnos elrepült a Nagy Tarka Harkály és többé már híre hamva sem volt, úgy eltűnt, mint a szürke szamár a ködben. Ez az egész olyan, mint ha csak egy álom lett volna. Egyik hajnalban azt halottam, hogy valami csattan egy nagyot az ablakhoz és megint megismétlődik a hang, és megint, megint, megint... Kinézek, hogy vajon mi lehet ez? Hát azt látom, hogy erdei pintyek csapódnak az ablakhoz (szotyolát tettünk a párkányra), mint ha nem vették volna észre az üveget a hajnal sötétjében, és egyenesen neki repültek, de szerencsémre, és szerencséjükre hamar megtanulták a leckét, és többé nem tettek ilyet. Ezután még sokkal meghökkentőbb dolog történt! A meleg szobából kinézve a hidegbe olyat láttam, hogy szemem, szám tátva maradt a csodálkozástól! A barackfánkon vagy 50 madár ült egyszerre, közöttük széncinke, kékcinke, meggyvágó, zöldike, erdei pinty, őszapó és még a bicikli tároló tetején fekete rigók is falatoztak az ott lévő almából. Ez is igazán a csodálatos élmények között szerepelt nálam, olyan, amit sohase fogok elfelejteni vagy kitörölni az emlékezetemből. Azt még nem is meséltem, hogy egyik reggel az egész család a korláton lévő vörösbegyet nézte, mert mi még csak fényképen láttuk eddig. Azért nem minden olyan tökéletes! Például tegnap két meggyvágó furcsa hangot kiadva magából, csipkedte egymás fejét. Egyszer két galamb foglalta el az etetőben lévő összes helyet, ezért a többi madár a csőrével ütögette a szerintük nem kívánatos vendégek tollas fejét. Sajnos elérkezett az, amitől már régóta tartottam, kitavaszodott! A nap lágyan és langyosan sütött, az új évszakot jelezve. Lassan elolvadt a vidám hóember, csak egy nagy tócsa maradt utána, eldobta répa orrát, a kalapját és nagy szén szemeit. Szomorú látvány fogadott, mikor reggel kitekintettem az ablakon, sár és latyak mindenütt. Felfedeztem, hogy visszatértek a költöző madarak is. Azóta magányosan szomorkodik a madáretető. Hiába volt a jó idő, ha
kedvenc kis téli vendégeimet nem láthatom, ez engem teljesen elszomorít, panaszoltam a családnak. Ők azzal vigasztaltak, hogy talán egy kicsit később, valamennyi kis tollas jószág visszatér, és a mi kertünket választja fészkelő helynek. Már alig vártam azt a napot! Ez bizony így is történt. Nálunk elég sok a bokor, de mindegyik egy aranyos kismadár családnak nyújtott otthont. Reggeltől estig egyfolytában a gyönyörű madárkák csiripelését hallgattam. A fantasztikusan gyönyörű Nagy Tarka Harkály is visszatért a kertünkbe, és a szilva- meg a diófát is megszabadította az élősködőktől. Nagyonnagyon remélem, hogy az összes többi telem és nyaram ennyire csodálatos lesz a kis látogatók jóvoltából! Itt a vége, fuss el véle !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Feladat: Emlékezz vissza! Miből készül a madárkalács? Honnan kapta nevét a „meggyvágó”
Szemetelős Panni Írták a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő. Az erdő közepén élt egy király a lányával, úgy hívták: Panni Ez a királylány folyton szemetelt. Nem törődve senkivel és semmivel, minden szemetet éppen ott dobott el, amerre járt. Az egyik ilyen alkalommal meglátta őt az erdő szépséges és jóságos tündére. Nem tetszett neki, amit Panni művelt, azt gondolta, megleckézteti. Gondolt egyet, és békává változtatta. Az volt a célja az átváltoztatással, hogy Panni is lássa a szemetelés hátrányait. Így hát a mi Pannink egyszer csak azon vette észre magát, hogy varangyos béka lett belőle.
Azt sem tudta, hová legyen bánatában. Nem tudta mire vélni a dolgot. Mi történt ővele? Telt-múlt az idő, megéhezett, és elkezdett a víz felé ugrálni. Nem figyelt eléggé, és véletlenül ráugrott egy konzerves dobozra, ami alaposan megvágta a lábát. Vérző lábbal végre elérte a tavat. Megmosta benne a lábát. Ekkor vette észre, hogy a lába valamitől olajos lett. Valaki ide öntötte ki a konyhai olajmaradékot. Mérges volt arra is, aki a konzerves dobozt eldobta, meg arra is, aki az olajat a tóba öntötte. Panni undorodva nézegette olajos lábát, és arra gondolt, hogy ez nem helyes. Ahogy ott állt a tó szélén, látta, hogy sorra jönnek az emberek, és mindenféle veszélyes hulladékot öntenek bele a vízbe, veszélyeztetve ezzel a tavat és annak életközösségét. Szomorúan elindult az erdőbe, mert elálmosodott, és valahol nyugovóra szeretett volna térni. Útközben találkozott egy szarvassal, aki támolyogva jött felé. Panni megkérdezte tőle: - Hát veled meg mi történt agancsos barátom? A szarvas így felelt: - Tudd meg, hogy az emberek gyárainak füstje által keletkezett savas eső mérgezővé tette a növényzetet. Én pedig belőlük élek. Na de így ki tudja, meddig? Békánk, Panni elgondolkodott ezen, röstelkedett is, és gyorsan odébbállt. Távolabb egy kék fejű vaddisznóval akadt össze. Elcsodálkozott azon, hogy vajon miért olyan az állat feje. Megtudta tőle, hogy vizet akart inni, és ez a kék folyadék ráragadt a fejére. Később sem sikerült lemosnia, mert festék lehetett. Vajon, hogy került abba a vízbe? Bizonyára valaki felelőtlenül beleöntötte. Békánk továbbment. Körültekintve észrevette, hogy a fák törzse és levelei szürkék a közeli gyár füstjétől. A harmadik állat, akivel találkozott, egy sirály volt, aki a földön feküdt és rikoltozott. Panni megkérdezte, mi történt vele. A sirály elmondta, hogy valaki mosószert öntött a tóba, a halak testébe belekerült a méreg, ő megevett egy ilyen halat, attól érzi ennyire rosszul magát. Panni már teljesen kétségbeesett, és arra gondolt, hogy ő is mennyi kárt okozott azzal, hogy minden szemetet szanaszét dobált az erdőben.
Elindult, hogy megkeresse az őt elvarázsoló tündért. Ennyi rossz tapasztalattal maga mögött elhatározta, hogy változtatni fog az életén. Sőt most már mások életét is szerette volna jobbá tenni. Végre-valahára megtalálta a tündért az erdő egyik legelrejtettebb zugában. A tündér azt kérdezte tőle: - Megbántad már, hogy szemeteltél az erdőben, megtudtad, hogy az mennyi gondot okozhat másoknak? Panni-béka sírva fakadt, és elmondta, hogy mennyi szomorú dologgal találkozott ilyen rövid idő alatt. És nagyon bántja, hogy eddig így viselkedett. Kérte a tündért, hogy változtassa őt vissza királylánnyá, és megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz a környezetszennyezés ellen. A tündér érezte, hogy igazat beszél, és visszaváltoztatta. Ezek után Panni volt az első, aki soha többé nem szemetelt, és mindenkit figyelmeztetett, ha netán ilyet tett volna. Szelektív hulladékgyűjtő tartályokat állíttatott fel az erdőben. Lelkesen tanította az embereket azok használatára. Rendszeresen járta az erdőt, és folyton résen volt, ha valaki valami rosszat akart tenni a természet ellen. Hálásak voltak neki a növények, az állatok, a vizek, a talaj, a levegő. Az emberek is rájöttek arra, hogy jobb ilyen környezetben élni.
Feladat: Emlékezz vissza! Gyűjtsd össze, mi veszélyezteti az erdő növényzetét és az állatvilágát a történet szerint?
