Az orosz realizmus - 19. század: orosz irodalom fénykora (főleg az orosz epika lesz világszínvonalú) - feudális társadalmi viszonyok, erős polgárság hiánya - bonyolult bürokratizmus és elmaradottság bírálata, a rendszer kiszolgálóinak és kiszolgáltatottjainak ábrázolása - „fölösleges ember” típusa: elhivatottság nélkül élő haszontalan, boldogtalan ember (arról szól, hogyan nem érdemes élni)
Ny. V. Gogol (1809–52) Élete és munkássága - ukrajnai kozák családból származik - Péterváron színész, hivatalnok, egyetemi tanár (középkori történelmet tanít egy évig, utána csak az irodalomnak él) - Itáliába költözik, majd 1848-ban tér haza - Puskin fedezi fel - „kisember-novellák”: ún. pétervári elbeszélések - hivatalnok-novellák: az élet ésszerűtlenségei, a kisember szorongásai, groteszk (Az orr, A köpönyeg) - vígjátékok (A revizor) - fő műve: Holt lelkek - depresszióban tölti utolsó éveit, megtagadja korábbi műveit és nézeteit A köpönyeg (1842) - Gogol több éven át dolgozik rajta - főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin, egy kisember (csinovnyik) - a cselekmény egyszerű, másodlagos Előadásmód: - fecsegő, élőszóbeli hatás - részletek aprólékos bemutatása - kitérők, közbeszúrt anekdoták - elbeszélői nézőpont váltogatása - túlzások: takarékosság, „nagy álmok”, a „tekintélyes személy” viselkedése - eltorzult, korlátolt jellemek - hangnemek keveredése: tárgyilagos, komikus, tragikus, érzelmes (szentimentális), szatirikus - groteszk: a komikumnak az a fajtája, amelyben a szélsőséges ellentétek találkozása kelt különös hatást (komikum és tragikum szétválaszthatatlan, egyszerre derű és keserűség) „A groteszk elnevezése az olasz grotta (’barlang’) szóból származik. A groteszk esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen össze nem illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. Mivel a tragikum és a komikum egymáshoz képest szélsőséges minőség, természetes, hogy a groteszk gyakran társítja őket, mint ahogy a mindennapit a fantasztikussal vagy a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik át. Szívesen él undort keltő elemekkel, kedveli a torzságot és a rútságot. A groteszk megjelenítésének lényegi eleme a szerkezet, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya.” (http://erettsegi.com/irodalom/nyikolaj-vasziljevics-gogol-a-koponyeg/)
- szkáztechnika: sajátos irodalmi közlésmód, az élőszóbeliség illúzióját adja, lehetőséget ad a nézőpontok ütköztetésére Értelmezés: - Basmacskintól köpönyegével együtt életét is elveszik - egy csinovnyik legnagyobb „bűne”: magára haragít egy nála magasabb állású embert ~ Csehov: A csinovnyik halála - „fantasztikus befejezés” Basmacskin bosszúja, kísértetjárása → kiemeli az észrevétlenségből, általános értelmet adva sorsának - Gogol → „Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk ki” (Dosztojevszkij) → Gogol korszakos jelentősége: a csinovnyik-irodalom megteremtője, groteszk ábrázolásmód
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910) Élete - orosz arisztokrata család - szüleit korán elveszti - félbehagyja egyetemi tanulmányait - a Jasznaja Poljana-i családi birtokon gazdálkodik - katonaként harcol a Kaukázusban - pétervári irodalmi élet, nyugat-európai utak - fő művei: Háború és béke (60-as évek), Anna Karenina (70-es évek) - orosz jogrend és igazságszolgáltatás bírálata - paraszti közösségek felé fordul (pl. parasztok oktatása) - lelki tökéletesedést hirdeti; a rosszal nem szabad erőszakkal szembeszegülni - források: evangélium, Rousseau → „tolsztojizmus” - kiközösítik az egyházból - lemond birtokairól → (1910) „Tolsztoj futása”1, de útközben meghal Ivan Iljics halála (1886) - 12 fejezet - az 1. fejezetben összefoglalja azt, amit a következő fejezetekben aprólékosan kibont (hagyományos időrend megfordítása) - gyászszertartás: képmutatás, közömbösség (Pjotr Ivanovics részvétlátogatása) - sajnálat, szánalom, részvét problémája - 2-3. fejezet: Ivan Iljics rövid élettörténete: hivatali karrier, család • „egyszerű, mindennapi és iszonyú” élet • három testvér közül a legtehetségesebb • jogtudományi iskola • hivatali előmenetel: különleges megbízatású tisztviselő → vizsgálóbíró → ügyészhelyettes → államügyész • feleségül veszi Praszkovja Fjodorovnát → kidolgozza a „házasélet módszerét” • mindenkori célja: kötelességteljesítés (a tökéletes csinovnyik!), a magas állású személyek elvárásainak való megfelelés, ugyanakkor kedélyes, kellemes és ildomos élet - 4-12. fejezet: szenvedéstörténet: lelki szenvedés a középpontban → rádöbben. hogy üres, értéktelen életet élt - megvilágosodás: mások iránti részvét, önzetlen szeretet → szeretteinek ne okozzon fájdalmat → boldog halál - az ember olyan halállal hal, amilyen életet élt
1
Kolostorba akar vonulni Bulgáriában.
A. P. Csehov (1860–1904) Élete - orvosnak tanul, közben már élclapoknak ír humoreszkeket - Moszkva környéki kórházakban dolgozik, majd végleg az irodalomnak szenteli életét - látogatás a Szahalin-szigeten lévő fegyenctelepeken → Szahalin c. útirajz kiszolgáltatottságról - vidéki birtokára (Melihovo), majd egy jaltai villába költözik - szoros kapcsolat Tolsztojjal és Gorkijjal - drámái hozzák meg számára a világhírt - feleségül veszi a Moszkvai Művész Színház színésznőjét - hosszas betegeskedés után tüdőbajban meghal
az
emberi
Novellák • helyzet- és jellemkomikum ötvözése • az emberi gyarlóságokat (ostobaság, önhittség, szolgalelkűség, köpönyegforgatás) teszi nevetségessé • nem felháborodással, inkább csodálkozással ír • egy-egy tipikus jelenség, élethelyzet megragadása • hétköznapiság, hősei átlagemberek • a szereplők beszélgetése, gondolkozása, hangulata fontosabb, mint a cselekmény • nincs közvetlen jellemzés, nem mindentudó elbeszélő • elhallgatás (~ orosz mozdulatlanság) • az orosz ember sajátos életérzése: élet sivársága, kisszerűsége, az ember magánya • a novella tudatos megújítása A csinovnyik halála (1883) - korai novellája - hőse egy szolgalelkű kishivatalnok, Cservjakov hagyatéki végrehajtó - komikus, groteszk előadásmód - váratlan „fordulat”: Brizzsalov államtanácsos letüsszentése → Cservjakov számára hatalmas bűnné terebélyesedik - felettes megharagszik rá → elvész élete értelme → tragikomikus, jelképes csattanó
Csehov drámái Sirály (1896) - helyszín: Szorin vidéki birtoka - szereplők: • Arkagyina: híres és hiú színésznő, nyári pihenésre érkezik a birtokra • Trigorin: híres író, Arkagyina szeretője • Trepljov: Arkagyina 23 éves fia • Samrajev: Szorin jószágigazgatója • Polina Andrejevna: Samrajev felesége • Mása: Samrajevék lánya • Medvegyenko: tanító • Dorn: orvos • Nyina: a szomszéd földbirtokos lánya - időtartam: első három felvonás – kb. egy hét; negyedik felvonás – két év múlva - nincs cselekmény (a lényeges események a színfalak mögött, illetve a felvonások között mennek végbe) → Csehov az izgalmas cselekményt hiteltelennek tartja - emberi élet kilátástalansága, emberi kapcsolatok nehézségei, elidegenedés - mindenki boldogtalan és magányos (reménytelen, viszonzatlan szerelmek: Medvegyenko → Mása, Mása → Trepljov, Trepljov → Nyina, Nyina → Trigorin)
- kisiklott életek, önmagukkal meghasonlott emberek - orvos: rezonőr szerepét tölti be, megfogalmazza a társadalomkritikát, ő áll legközelebb a szerzői szemléletmódhoz - befejezés: Trepljov széttépi írásait, és öngyilkos lesz → mégsem tragédia, egy „felesleges ember” halála (ambivalens) - a tragédia Csehov szerint a múlté: értékválságos világ → nincsenek olyan értékek, melyek pusztulása katarzist okozna)2 → a drámának meg kell újulnia → a megoldás a drámaiatlanság - cím: állandóan visszatérő motívum ~ (művészi) szárnyalás, szabadság, boldogság; (Trepljov által lelőtt? Trigorin által kitömetett sirály ~ Nyina megsebzett élete, Trepljov öngyilkossága Drámaiatlan drámák - novelláit viszi színpadra - nincs cselekmény - nincsenek főhősök és hagyományos, nagy konfliktusok - csehovi dialógusok: a beszélők nem figyelnek egymásra, csak önmagukra, saját gondolatmenetüket viszik tovább, elbeszélnek egymás mellett → „párhuzamos monológok” → a hétköznapi kommunikációt tükrözi (a hétköznapi „álbeszélgetések” paródiája, az individualizmus kritikája) - csehovi szereplők két típusa: a) aki élik a maguk világát, b) akik vágyakoznak a másik emberre, de a másik nem vesz róluk tudomást - unalmas és magányos életek, „felesleges emberek” - vágyakoznak a boldogabb, tartalmasabb élet után, töprengenek és sóhajtoznak, légvárakat építenek, de nem cselekednek - a vidéki vagy kisvárosi élet látszólagos harmóniája sem lehet megoldás - „megoldás”: külvilágtól való elzárkózás, öngyilkosságba menekülés - kivezető út: polgári fejlődés, szeretetközösség, egymásra való odafigyelés lehetne Gogol – Csehov összehasonlítás - Gogol: különleges történeteken, abszurd szituációkon keresztül mutatja be hősei tragikomikus helyzetét - Csehov: a külső eseménytelenség és mellékes gesztusok révén mutatja meg, mi történik az ember lelkében
2
Csehov a drámáit komédiáknak tartotta. Tulajdonképpen keserű komédiák.
