könyv±film Jelenet az Oscar-díjas Kate Winslet és az Oscar-jelölt Josh Brolin fõszereplésével készült filmbõl
Stockholm-szindróma másképp Joyce Maynard: Nyárutó Mi történik, ha egy szökésben lévô fegyenc és egy depressziós, fásult, a kisfiát egyedül nevelô nô élete keresztezi egymást egy szupermarketben? Egymásba szeretnek, még akkor is, ha nem akarják. És akkor is, ha a kapcsolat több mint kilátástalan. A Joyce Maynard könyvébôl készült filmet jövô év elején mutatják be, elôbb azonban a regényt vehetik kézbe a magyar olvasók. 18 Könyvjelzõ | 2013. december
Próbálja a kedves olvasó beleképzelni magát egy tizenhárom éves, épp a pubertáskor küszöbén álló, visszahúzódó és zárkózott kamaszfiú, Henry Wheeler bôrébe. Akinek életkorából adódóan szinte csak a frissen felfedezett lányok töltik ki gondolatait. Aki az iskolában nem számít népszerû srácnak, ráadásul a környéken szentnek számító baseballban sem tehetséges, és alig érdekli valami: jobbára otthon ücsörög, tévézik és a Joe nevû hörcsögével játszadozik. A nehézségeit súlyosbítja, hogy szülei néhány éve elváltak, édesapja azóta új családot alapított, ô pedig a pánikbetegséggel és a depresszióval végeláthatatlannak tûnô harcot vívó édesanyjával, Adele-lel maradt, aki sokadik vetélése és válása után krónikusan retteg az emberektôl. Innen indul a Magyarországon még nem túl ismert, Amerikában viszont már jónevû író-újságíróként számon tartott Joyce Maynard könyve, és a történet szinte azonnal drámai fordulatot vesz. Egy pokolian forró nyár végi napon, nem sok-
könyv±film Salinger nyomában Joyce Maynard nevével kapcsolatban nem véletlenül merült fel J. D. Salinger neve, hiszen az 1953 novemberében született írónô egészen fiatal, még épp tizenéves volt, amikor rövid, de annál viharosabb viszonyt ápolt a Zabhegyezô pár éve elhunyt, kultikus szerzôjével. A már-már legendába forduló történet, amelyrôl Maynard a magyarul is megjelent Otthon a világban (At Home In The World, 1998) címû önéletrajzi kötetében vall, valahol úgy kezdôdött, hogy a mindössze tizennyolc éves fiatal lány, aki akkoriban a Yale egyetem elsôéves hallgatója volt, a New York Times hasábjain egy kiválóan sikerült cikkben írta meg, milyen érzés 1972-ben amerikai tiné-
dzsernek lenni. Az írás olyan jól sikerült, hogy nemcsak a nagyközönség, és persze az akkortájt csúcsra járatott, folyton új üdvöskéket keresô amerikai tömegmédia figyelt fel Maynardra, de Salinger is. Elôször levelezni kezdtek, majd Maynard otthagyta az egyetemet, hogy egy évig együtt éljen az akkoriban már teljesen magába fordult, ötvenes éveiben járó, mogorva írólegendával. A kapcsolat megsza-
kal az amerikai munka ünnepe elôtt (ott ezt szeptember elsô hétfôjén ünneplik háromnaposra nyúló hétvégével) Henrynek sikerül begubózott édesanyját elôrángatnia egy nagybevásárlás erejéig. A szupermarketben nézelôdô fiúhoz pedig odalép egy vérzô, láthatóan nem túlzottan jó állapotban lévô férfi, és segítséget kér. Az ismeretlen Frank Chambersként mutatkozik be, és nem sokkal késôbb az is kiderül, hogy emberölésért ítélték el, és épp most szökött meg a rabkórházból, ahol nem sokkal korábban vakbélmûtéten esett át. Chambers udvariasan megkéri Adele-t, hadd húzza meg magát náluk addig, ameddig nagy erôkkel keresik a környéken, az asszony pedig, akit a depressziójából szinte csak az tud kihúzni, hogy másokon segíthet, igent mond. A különös hármas elindul hazafelé. Henry számára furcsa néhány nap kezdôdik. Újdonsült ismerôsük és az édesanyja, a furcsa, félig-meddig túszejtô és fogva tartott viszony ellenére szinte azonnal egymásba szeretnek. A Stockholm-szindróma, azaz a túszejtô iránt megértést, szeretetet érzô túsz esete is felsejlik itt, de a szituáció valódi érzelmekkel telítôdik. Henry pedig mégiscsak egy apafigurát kap Frank személyében. Szemben az új családot alapító, vér szerinti apjával, akinek nyûg a fiával foglalkozni, Frank jó pótapának bizonyul. Azonnal megszeretteti vele a baseballt, megtanítja pitét sütni, autókereket cserélni és még ezer másra, miközben nagyjából helyre teszi a saját énjét még csak keresô kissrác önbecsülését is. A lelke mélyén még mindig szorongó, bizonytalan kamasz ugyanakkor egy idô után féltékeny lesz az édesanyja szívét rabul ejtô férfira, és rettegését tovább fokozza 232 oldal, 2999 Ft Alexandra Kiadó www.alexandra.hu
kadása után Maynard csak nehezen talált magára. Ám végül sikeres nô lett: éveken át dolgozott elsô, nagyobb sikerét adó munkahelyén, a New York Timesnál, valamint tíznél több könyvet is írt. Ezek közül a Majd megdöglik érte (To Die For) címû, 1992-ben megjelent regényébôl sikeres film is készült Nicole Kidman és Matt Dillon fôszereplésével, Gus Van Sant (Otthonom, Idaho, Good Will Hunting) rendezésében. A háromgyermekes Joyce Maynard – akinek egyik fia, Wilson Bethel amerikai sorozatszínész – manapság a kaliforniai Mill Walley-ben él, és változatlanul alkot. (Legutóbbi könyve idén augusztusban jelent meg Amerikában After Her címmel), emellett kreatív írókurzusokat is tart. Jól tudja, mit is tanít.
egy elcsípett beszélgetésfoszlány, melybôl kiderül, Adele és Frank Kanadába készülnek menekülni. Henry attól tart, itt akarják hagyni. Ráadásul életében elôször megismerkedik egy lánnyal is, s ez aztán végképp megbonyolítja az eseményeket. Henryrôl eszünkbe juthat Holden Caulfield is Salinger Zabhegyezôjébôl. A kamaszfiú szemén keresztül láttatott, de a harmincas éveinek elején járó Henry által elmesélt történet a fejlôdésregények klasszikus hagyományait követi. A Frank társaságában töltött, részletesen elbeszélt hat nap ugyanis a felnôtt Henry saját bevallása szerint élete legmeghatározóbb idôszaka volt, és gyökeresen befolyásolta a lassan felnövô fiú további életpályáját. A magával ragadó történet, ami Amerikában 2009-ben jelent meg, természetesen Hollywoodot sem hagyta hidegen: a tengerentúlon elôször idén karácsonykor bemutatásra kerülô mozifilm az elôzetesek alapján kiváló adaptáció. A végeredmény legalább annyira hatásos, mint a regény egyszerre drámai, egyszerre megindító végkifejlete. A könyvvel azonos címû film rendezôje egyébként a fiatal, mindössze harminchat éves, de máris több, nagy költségvetésû mozival büszkélkedô Jason Reitman (a Juno, a Köszönjük, hogy rágyújtott!, illetve Walter Kirn Egek ura címû regényének Oscar-díjra jelölt adaptációja fûzôdik a nevéhez), a felnôtt Henryt a többek közt A nagy Gatsbybôl ismert Tobey Maguire ala kítja, míg Frank szerepét Josh Brolin (Nem vénnek való vidék, Amerikai gengszter), az édesanyjáét pedig Kate Winslet (Egymakulátlan elme örök ragyogása, Titanic) kapta. Vincze Ádám Könyvjelzõ | 2013. december 19
