1. STEMI EKG képe tartalmaz a, ST-elevaciót bármely, akár egy elvezetésben is b, legalább 2 összetartozó elvezetésben ST-elevaciót c, csak ST depressziót d, nincs EKG eltérés 2. Inferior STEMI esetén ST-elevatio az a, II, III és aVF elvezetésekben van b, lateralis elvezetésekben van c, anterior elvezetésekben van d, posterior elvezetésekben van 3. STEMI esetén a vérvétel nekroenzimekre a, kötelező b, kiindulási vérvétel lehet, de az eredményre nem szabad várni c, 6 óránként kell d, csak akkor kell, ha anterior STEMI van 4. STEMI-ben a perfuziós defetktus fő oka a, 40-50%-os stenosis b, főleg fehér thrombus, főleg vörös thrombus d, coronaria spazmus 5. STEMI-ben fájdalomcsilapításra … -t kell adni. a, nitrát b, központi idegrendszerben ható szert (pl. morfin) c, paracetamol d, kis dózisú acetilszalicil-savat 6. STEMI-ben a leghatékonyabb terápia a a, percutan coronaria intervenció b, thrombolízis c, konzervatív terápia
d, megfigyelés 7. STEMI-ben kötelező adni a, I.V. frakcionálatlan heparint b, LMWH subkután c, LMWH i.v. d, nem kell adni gyógyszert 8. A felsoroltak thrombocita-receptor blokkolók, kivéve a, acetilszalicilsav b, clopidogrel c, plasugrel d, IIb/IIIa receptor inhibitor 9. STEMI esetén a betegnek … percen belül PCI központba kell kerülni a, 60 b, 90 c, 120 d, 180 10, Milyen terápiával engedjük haza a beteget primer coron. intervenció után? a, Aspirin, clopidogrel, ACE-i, béta-blockoló b, nitrát, trimetazidine c, antialdosterone th. d, oralis anticoaguláns terápia 11, Milyen EKG eltérés van NSTEMI esetén? a, ST-depresszió
b, ST-eleváció c, bal kamra hypertrophia d, kamrai extrasystolia 12, Mi okozza a mellkasi panaszt NSTEMI-ben? a, Plakk ruptura+ fehér trombus az érben b, vörös tombus a koszorúérben, mely elzárja a lument c, a bal kamra hypertrófia, mely mindig társul NSTEMI-hez d, NSTEMI-ben ritkán van mellkasi panasz 13, Mely terápia a leghatékonyabb NSTEMI-ben? a, ágynyugalom+nitrát+ fájdalomcsillapítás b, fibrinolysis c, Aspirin+clopidogrel+acenocumarol adása d, primer PCI- de néhány órát várhatunk, ha stabil a beteg 14, Biztosak lehetünk-e abban, hogy betegnek nincs akut myocardialis infarctusa, ha mellkasi fájdalom mellett negatív az EKG-ja a, igen b, csak ha a necroenzimek negatívak c, csak ha a beteg hypertóniás d, csak ha betegnek akut veseelégtelensége van 15, Melyik betegség jelent differenciál-diagnosztikus problémát mellkasi fájdalom esetén? a, gerincsérv b, tüdőtumor c, aorta disszekció d, mindegyik
e, egyik sem 16, Melyik a leggyakoribb szövődmény szívinfarktusban? a, kamrai septum ruptúra b, pappilaris izom ruptúra c, ritmuszavarok d, pericardialis tamponad 17, Van-e necroenzim emelkedés instabil anginában? a, van b, csak amíg mellkasi fájdalom van c, csak ha EKG-eltérés van d, nincs 18, Van-e necroenzim emelkedés NSTEMI-ben? a, van b, csak amíg mellkasi fájdalom van c, csak ha EKG-eltérés van d, nincs 19, Van-e értelme acetyl-szalicilsavat adni instabil anginában? a, igen b, csak akkor, ha a beteg magas rizikójú c, nem d, csak akkor, ha az EKG-n ST-elevatio van 20, Az NSTEMI/instabil angina leggyakoribb oka a, eret elzáró thrombus b, eret elzáró plakkanyag c, eret nem teljesen elzáró thrombus d, coronariaspazmus 21, Az instabil angina csak akkor jár mellkasi fájdalommal, ha a, reggel alakul ki b, ha a bal kar is zsibbad c, nem mindig jár fájdalommal d, mindig fájdalommal jár 22, Az instabil angina az esetek nagy többségében a, nem jár érszűkülettel b, nem jár mellkasi fájdalommal c, mellkasi fájdalommal jár d, általában érelzáródás okozza. 23, Az NSTEMI akut terápiájának nem része a a, ASA b, heparin
c, nitrát d, ACE-I 24, Az NSTEMI leghatékonyabb terápiája a a, coronaria intervenció b, konzervatív terápia c, ágynyugalom d, coronaria-CT Válasz: A 25, Az NSTEMI hosszútávú terápiájának alapvető része, kivéve a, ASA b, clopidogrel c, nitrát d, béta-blokkoló Válasz: C 26, Instabil angina esetén mindenképpen intervencióra van szükség, ha b, 180/100Hgmm-es a vérnyomás c, szédülés d, negatív családi anamnézis 27, Jelölje be az egyetlen hamis állítást
A. A különböző pacemaker-rendszerek és stimulációs módozatok elkülönítését és megértését B. megkönnyíti a kódrendszer. C. A pacemakerrel élő betegek esetében a tachycardiát is megszünteti a készülék. D. A pacemaker hibákat nagyon sok esetben EKG-val lehet igazolni,. E. Pacemaker mágnes alkalmazásakor a beprogramozott értékek alapján ingerel a pacemaker. 28, A pacemaker kódok értelmezése helyes egy kivételével A. Az első betű a stimulált szívüregre utal, amely lehet a pitvar (A = atrium), a kamra (V = ventricle) vagy mindkettő (D = dual). B. A harmadik betű az érzékelésre adott válaszformáról tudósít. C. A negyedik és ötödik betű tachycardia stimulációra utal. D. A második betű arról tájékoztat, melyik szívüregben van érzékelés („sensing”). 29, Pacemaker esetén a hatástalan stimuláció hátterében egy kivételével a következő eltérések állhatnak: A. Az elektród kimozdulása B. Elektród szigetelési zavara C. Pacemaker syndroma D. Az elektród törése 30, A sick sinus syndroma hátterében - egy kivételével- a következő EKG eltérések állhatnak: A. Sinus bradycardia B. SA block C. Kamrai parasystolia
D. Váltakozva fellépő tachycardia –bradycardia 31, Sinus bradycardia okai lehetnek: A. Hyperthyreosis B. Agynyomás fokozódás C. Gyógyszerek: digitálisz, bétablokkolók D. Versenysport 32, AV blokkot okozhatnak: A. Gyógyszerek: pl bétablokkolók B. Elektrolit eltérések C. Strukturális szívbetegségek: infarktus- szívizomgyulladás stb. D. Theophyllin 33, Egy állítás hamis a következők közül A. A syncope átmeneti rövid ideig tartó eszméletvesztés. B. A syncope hátterében malignus kamrai ritmuszavar is állhat. C. A syncopéban szenvedő beteget mindig fel kell venni a kórházba. D. A syncope hátterében nem mindig találunk szervi, strukturális szívizombetegséget. 34, Jelölje be azt az egyet az alábbiak közül, amelyet nem kell elvégezni az első vizsgálat során syncope esetén: A. 12 elvezetéses EKG B. Részletes anamnézis C. Coronarografia D. Vérnyomásmérés, fekve és állva is 35, Az EKG alapján arrhythmiához társuló syncope valószínűsíthető egy kivételével az alábbi esetekben: A. 50/min alatti sinus bradycardia vagy ismétlődő SA blokk, vagy 3000 milliszekundum fölötti sinus pauzák. B. Mobitz II. másod- vagy harmadfokú AV blokk. C. Rapid paroxysmalis supraventricularis tachycardia vagy kamrai tachycardia. D. Első fokú AV blokk 36, A következők - egy kivételével – syncope esetén nagy rizikót jelentenek: A. Ha terhelésre v. fekvő helyzetben jelentkezik a syncope B. Ha a családban hírtelen szívhalál előfordult C. Kamrai extrasystole D. Súlyos strukturális szívbetegség 37, Az instabil koszorúér plakkra jellemző: a, vékony fibrin sapka b, súlyos –a média felé terjedő meszesedés c, a nagy lipid mag hiánya d, vaskos fibrines tok.
38, A koszorúér szükület panaszt okoz, ha a szükület foka: a, 10 % diameter stenosis b, 20% diameter stenosis c, 40 % s diameter stenosis d, 50-60% diameter stenosis 39. A koszorúérben a véráramlás a, predominánsan diasztolés b, predominánsan szisztolés c, egyforma szívciklusok alatt d, a szisztolés flow kétszerese a diasztolésnak 40. A béta-blockolók anti-ischaemiás hatásának mechanizmusa a, a vérnyomás csökkentése b, a szívizom kontraktilitásának csökkentése c, a diasztole időtartamának megnyújtása d, a+b+c 41. A calcium csatorna-blockolók anti-ischaemiás hatásának mechanizmusa a, a koszorúerek dilatációja b, a koszorúér spasmus megszüntetése c, a kollateralis keringés javítása d, a+b+c. 42, a stabil angina pectoris leggyakoribb oka: a,szignifikáns koszorúér- stenosis b/ thrombus a koszorúérben c/ mikrovaszkuláris spasmus d/ anemia.
43, Terheléses EKG-n hol mérjük az ST-depresszió fokát?
a, a J pontnál (a QRS és az ST segment találkozásánál) b, 0.08sec.-ra a J ponttól c, A T hullám kezdeténél d, a T hullám véhégénél 44. A Fractional flow reserve (FFR) segítségével mérhető a, a szűkület alatti és feletti coronaria-flow aránya maximális vosodilatációban b, a szűkület alatti és feletti coronaria-nyomások aránya nyugalmi állapotban c, az áramlási sebességek aránya teljes vasodilatációban illetve nyugalomban 45, Revaszkularizáció javasolt, ha az FFR értéke: a, 2-3 b, 0.90-1.00 c, 0.80-0.90 d, <0.80 46, Melyik vizsgálati módszer nem alkalmas stabil angina pectoris diagnosztizálására? a, 12-elvezetéses nyugalmi EKG b, dobutamine echocardiográfia c, dipyridamole MIBI SPECT d, terheléses EKG 47, Válassza ki az alábbiak közül a normál vérnyomás-értéket ! a, 145/85 Hgmm b, 140/95 Hgmm c, 130/80 Hgmm d, 140/100 Hgmm 75 éve nőbetegen 48, Jelölje meg a felsoroltak közül azt, ami nem rizikófaktora a magas vérnyomás kialakulásának! a, idős kor b, férfi nem középidős korban c, diabetes mellitus
d, aorta stenosis 49, Hány %-ban fordul elő szekunder hypertensió az összes magas vérnyomásos beteg között? a, 0,5-1% b, 5-10% c, 50-60% d, minden hypertensió szekundernek tekintendő, keresni kell az alapbetegséget! 50, Melyik nem lehet a hypertensió kardiovaszkuláris szövődménye az alább felsoroltak közül? a, szívinfarktus b, stroke c, szívelégtelenség d, perifériás artériás érbetegség e, leukémia 51, Melyik nem tekinthető célszervkárosodásnak az alábbiak közül? a, Lacunaris infarctusok a koponya-CT-n b, Roth-foltok a retinán c, Koszorúér-szűkületek d, Albuminuria 52, Mely gyógyszerek csökkentik az arteriosclerosis progresszióját? a, statinok és ACE-gátlók b, értágítók (TRENTAL, Nitrát) c, fájdalomcsillapítók d, katecholaminok 53, Melyik szívbillentyűhibának lehet tünet a magas vérnyomás? a, aorta stenosis b, mitralis stenosis c, aorta regurgitáció d, tricuspidalis regurgitáció
54, Milyen kardiológai szövődményei vannak a magas vérnyomásnak? a, bal kamra hypertrophia b, szisztolés és/vagy diasztolés szívelégtelenség c, ischaemiás szívbetegség d, a bal pitvar tágulata miatt pitvarfibrilláció e, mindegyik 55, A vérnyomás kezelése során mely módszer alkalmas annak eldöntésére, hogy jó-e a beállított gyógyszeres kezelés? a, ABPM (vérnyomás monitorozás hordozható készülékkel) b, HBPM (home blood pressure monitoring-azaz otthoni vérnoymásmérés) c, Terheléses EKg vizsgálat d, bal kamrai nyomásmérés szívkatéterezéssel e, a és b 56, Hány százalékban fordul elő Magyarországon magas vérnyomás? a, 10-15% b, 35-40% c, 50-65% d, a betegek több mint 75%-ában 57, Milyen labor-paramétereket ajánlatos ellenőrizni a hypertóniás beteg gondozása során? a, Se-creatinin, GFR, Se-K b, Se-cholesterin-szintek c, vércukor, HgbA1C d, mindegyiket 58, A felsoroltak közül melyik gyógyszercsoport nem alkalmas a hypertensió kezelésére? a, Calcium-csatorna blockolók b, Calcium-érzékenyítők (pl:levosimendan), katecholaminok c, ACE-gátlók, ARB-k d, Alfa-blockolók, imidazolin receptor agonisták
59, Mi okozhat magas vér-zsír szintet? a, genetikai-hiba, a lipid anyagcsere zavara, diéta-hiba b, a rendszeres testmozgás c, ülő életmód d, rendszertelen étkezés 60, Milyen lehetőségek vannak a vérzsírok csökkentésére? a, statin-kezelés b, a zsírok felszívódását gátló esetimibe-kezelés c, fibrátok d, epesavkötők e, nikotinsav f, mindegyik alkalmas lehet 61, Mikor alkalmazzuk a statin-kezelést? a, nagy rizikójú betegek esetén primer-prevencióra b, nagy cardiovaszkuláris esemény után szekunder prevencióra c, minden diabeteses beteg kezelésekor d, amikor magas a Se-cholesterin, a triglyc, és az LDL-C e, a+b+c+d 62, Magyarországon kb. hány %-ban fordul elő szív-és érrendszeri megbetegedés? a, a betegek 50-60 %-ban b, 10-20 %-ban c, 70-80%-ban d, 1-2%-ban 63, Hogyan változott az acut coronaria-syndroma mortalitás a primer-PCI-k bevezetése után? a, jelentősen csökkent ( a szívkatéteres centrumokban 5-6%) b, jelentősen emelkedett ( az egyéves mortaliás akár 50% is lehet) c, Attól függ, hogy a beteg szedi-e a beállított gyógyszereit
d, csak a diabeteses betegeknél csökkent. 64, Az alább felsoroltak közül melyik a leggyakoribb cardiomyopathia? a, dilatativ b, hypertrophiás c, restrictive d, constrictive pericarditis 65, Miért fontos a bal kamra hypertrófia diagnosztizálása? a, mert diasztolés szívelégtelenséget okozhat b, mert a mortalitás prediktora c, mert a szívelégtelenség prediktora d, a+b+c 66, Mit jelent a szisztolés szívelégtelenség? a, a szívizom kontraktilitásának csökkenését, csökkent ejekciós frakciót b, kisvérköri pangást c, alacsony perctérfogatot d, mindegyiket 67, Melyik szívelégtelenség típus gyakoribb? a, szisztolés b, diasztolés c, kb 50-50%-ban fordulnak elő 68, Mely populációban a leggyakoribb a diasztolés szívelégtelenség? a, idős prostata-tumoros férfiakon b, idős hypertóniás, bal kamra hypertrophiás nőkön c, fiatalokon a leggyakoribb 69, Mely betegségek okozhatnak szívelégtelenséget? a, szívbillentyűhibák b, cardiomyopathiák
c, koszorúér-betegségek d, hypertensió és endocrin betegségek e, mindegyik 70, Milyen szívelégtelenséget okozhat a congenitalis pulmonalis stenosis? a, jobb szívfél elégtelenség b, bal kamra szisztolés dysfunkció c, bal kamra diasztolés dysfunkció d, nem okoz szívelégtelenséget 71, Milyen vizsgálómódszer alkalmas a szívelégtelenség diagnosztizálására? a, EKG: mutathat ischaemiát, ritmuszavart, szívüregi terhelést b, Mellkas rtg: szívnagyság, tüdő vaszkularizáció c, Coronarográfia: koszorúér-szükület d, Echokard.:
alapbetegség, systoles és diastoles dysfunkció és annak foka
e, valamennyi alkalmas, de a biztos dg-hoz echokard. kell! 72, Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a, szisztolés szívelégtelenségben mindig jó ejekciós frakciót mérünk b, szísztolés szívelégtelenségben általában nagy a bal kamra mérete, diffusan hypokineticus a falmozgás és csökkent az ejekciós frakció c, szisztolés szívelégtelenségben a vastag bal kamra fal nem tud elernyedni, így a bal kamra telődése csökkent d, sosem hallhatunk a tüdők felett szörcs-zörejeket szisztolés szívelégtelenségben 73, A krónikus szívelégtelenség terápiában a következő gyógyszercsoportokat használjuk, kivéve: a, ACE-gátlók b, béta-blockolók c, minralokortikoid receptor antagonisták d, diureticumok e, nagy dózisban Verapamil 74, Súlyos akut szívelégtelenségben milyen terápiát választunk?
a, gépi lélegeztetés a tüdőoedema csökkentésére b, Intraaorticus ballonpumpa (IABP) c, vaodilatator, vagy vasoconstriktor terápia d, diureticumok 75, Melyik eszközös terápia nem javít a szívelégtelenséges beteg állapotán? a, ICD (intracardiac defibrillator)- kivédi a malignus ritmuszavarokat b, Resyncronizációs terápia (CRT) c, Intraaorticus ballon pumpa (IABP) d, foramen ovalet bezáró occluder 76, What happens in heart failure? a, a szivizom nem tud elég vért pumpálni a különböző szervek elégséges vérellátásához b, A bal kamra és az aorta vég-szisztolés nyomása emelkedik c, Minden szívüregben csökkennek a vérvolumenek d, A RAS és a neurohormonalis rendszer jól működik 77, Melyik szívbillentyűhiba okoz holosystoles zörejt? a, mitralis stenosis b, mitralis regurgitáció c, aorta stenosis d, aorta regurgitáció 78, Melyik billentyűhibában hallható „opening snap” a, tricuspidalis regurgitáció b, mitralis regurgitáció c, mitralis stenosis d, pulmonalis stenosis 79, Mit jelent egy hangos ejekciós systoles zörej a jobb oldali II. bordaközben idősebb betegeken? a, degenerative aorta stenosis b, aorta regurgitáció
c, rheumás mitralis stenosis d, mitralis regurgitáció 80, Hogyan bizonyítjuk az aorta stenosist? a, systoles gradienst mérünk a bal kamra és az aorta között b, diastolés gradienst mérünk a bal kamra és az aorta között c, systoles gradienst mérünk a bal kamra és a bal pitvar között d, diastolés gradients mérünk a jobb kamra és a jobb pitvar között 81, Inspectióval Musset tünetet látunk, melyik billentyűhibára gondolunk? a, aorta stenosis b, aorta regurgitáció c, pulmonalis stenosis d, pulmonalis regurgitáció 82, Melyik billentyűhibában hallhatunk protomesodiastolés zörejt? a, mitralis regurgitáció b, mitralis stenosis c, aorta stenosis d, aorta és pulmonalis regurgitáció 83, How many cm2 is normal mitral mitral valve area? a, 1-2cm2 b, 4-6 cm2 c, 0-2 cm2 d, minden adat helyes 84, A szívinfarctus miatt kardiogen shockban szenvedő beteg állapotán segíthet, kivéve: a, IABP b, Primer coronaria-intervenció (PCI) c, TAVI d, mindegyik
85, A kardiogen shock terápia összetevői, kivéve: a, aspirin, heparin- myocardialis infarctus esetén b, pozitv inotróp szerek adása – a vérnyomás emelésére c, diureticumok adása a volumenek csökkentésére d, levosimendan adása a vérnoymás emelésére 86, Bal kamra támogató eszköz (LVAD) használata indokolt: a, cardiogen shockban, az azt kiváltó alapbetegség javulásáig bridgeként b, Ha a gyógyszeres therápia és az IABP hatástalan c, ha az alapbetegség reverzibilis d, mindegyik esetben 87, A felsoroltak közül melyik Duke kritérium bizonyítja az indective endocarditist? a, új szívzörej b, vegetáció valamelyik szívbillentyűn, vagy intracardiális eszközön c, positiv hemocultura d, mindegyik 88, Melyik betegnek nem fontos a fogászati beavatkozás előtt az infektiv endocarditis antibiotikus prevenciója? a, akinek már volt infective endocarditise c, a korrigálatlan kongenitális szívhibás betegnek c, a hypertóniás betegnek d, a műbillentyű-implantált betegnek 89, Milyen antibiotikumot alkalmazzunk infective endocarditis prevencióra foghúzásnál? a, cephalosporint b, amiloglycosidot c, penicillin-származékot d, antituberculotikumokat 90, Mikor kell operálni az infectiv endocarditises beteget általában? a, kéthetes antibiotikus terápia után
b, négyhetes antibiotikus terápia után c, hathetes antibiotikus terápia után d, nem kell operálni 91, Sürgős szívműtét szükséges infective endocarditisban, ha: a, kontrolálatlan infekció b, súlyos, uralhatatlan szívelégtelenség c, emboliás szövődmények d, ha a vegetáció mérte nő az antibiotikus terápia ellenére e, minden esetben 92, Hol vannak shuntok a keringésben a magzati életben? a, a tüdőben b, a vesékben c, a placentában d, a pitvari, a kamrai septumon, valamint az aorta és pulm. között 93, Mi történik, ha születés után nem záródnak a pitvari, kamrai és a nagyerek közti shuntök? a, a pulmonalis erekben a nyomás nem csökken b, a jobb szívfél perctérfogata megnő c, jobb szivfél elégtelenség alaakulhat ki d, mind igaz 94, Milyen EKG eltérés fordul elő típusosan felnőttkori pitvari septum defektusban? a, Jobb szár block b, Bal szár block c, nincs jellemző EKG eltérés d, kamrai extrasystolék 95, A kamrai spetum defektus jellemző szívzöreje felnőttkorban: a, holosystoles zörej b, proto-mesodiastoiles zörej
c, continuus zörej d, nincs VSD-ben szívzörej 96, A bicuspidalis aorta billentyűre jellemző, kivéve a, csak felnőttkorban okoz panaszt b, kitágul a bal kamra és az aorta ascendens c, a mellkas rtg-n tág balkamra és aorta látszik d, nem igényel műtéti megoldást 97, Mit jelent az Ebstein anomália? a, az aorta billentyű veleszületett hibája b, a mitralis billentyű veleszületett hibája c, a tricuspidalis septalis vitorla rendellenes eredése d, pulmonalis billentyű agenesia 98, Hányszorosára emeli a perif. art. érbetegség (PAD) a szívinfarktus rizikóját? a, 1x b, 4x c, 40x d,100x 99, Mennyi a PAD-betegek 10 éve túlélése kritikus ischaemia esetén? a, 1% b, 10% c, 50% d, 90% 100, A PAD rizikófaktorai, kivéve: a, mérsékelt alkohol fogyasztás b, hyperlipidaemia c, diabetes mellitus d, krónikus vesebetegség
101, Mi az etiológiája a „neuroischaemiás” láb fekélynek? a, artériás érszükület b, vénás betegség c, Burger kór d, Diabetes mellitus 102, Mire használható a boka-kar index? a, megerősíti a PAD diagnózisát b, az alacsony érték rossz prognózist jelent c, differnciál diagnsoztikus eszköz a láb betegségeinél az artériás eredet igazolására d, Szoros kapcsolatot mutat a koszorúér és cerebralis artériás betegségekkel e, mindegyik igaz 103, Nem elnyomható artériák típikusan előfordulnak a, hypertensió b,Diabetes mellitus c, autoimmun betegségek d, krónikus vesebetegség e, B+C+D 104, PAD-s betegenél értágításra használt gyógyszerek: a, Ca-csatorna blockolók b, Alfa blockolók c, ACE-gátlók d, clopidogrel e: A+B+C 105, A trombolysis indikációja PAD esetén: a, intermittáló claudikáció b,akut végtag ischaemia c, krónikus kritikus végtag ischaemia
d, Tünetmentes betegt alacsony boka-kar index-szel 106, Melyik tünet nem típikus PAD esetén? a, hüvös végtag b, sápadt szín a végtagon c, A végtag szőrének elhullása d, hyperpigemntáció e, kis amplitúdójú pulzus f, trofikus fekélyek 107, .Reguláris, szupraventrikuláris tachycardiák leggyakoribb mehanizmusa: a, AV csomó reentri b, Járulékos köteg c, Pitvarfibrilláció d, Kamrai extrasisztolia 108. Mi a leggyakoribb humán ritmuszavar? a, Pitvarlebegés b, Pitvarfibrilláció c, Kamrai extraszisztolia d, Kamrai tahikardia 109, Tartós aritmia fogalma: a, 30 sec-ot meghaladó időtartamú ritmuszavar b, 1 percet meghaladó időtartamú ritmuszavar c, 10 percet meghaladó időtartamú ritmuszavar d, 1 órát meghaladó időtartamú ritmuszavar 110. WPW szindróma tünete: a, Rövid PQ idő b, Delta hullám
c, Paroxizmális palpitáció d, A fentiek mindegyike 111, , Reguláris keskeny QRS tachycardia akut kezelésére alkalmazható: a, Adenozin iv. b, Verapamil iv. c, Betaoc iv. d, A fentiek mindegyike 112,. Kamrai tahikardiák akut kezelésére alkalmas: a, Prokainamid iv. b, Digoxin iv. c, Betaloc iv. d, Verapamil iv. 113,. Az alábbi állítások közül igaz: a, Kamrai tachycardia mindig hemodinamikai instabilitással, hipotoniával jár b, Szupraventrikuláris tachycardia mindig enyhe tüneteket okoz, eszméletvesztés nem fordulhat elő c, Mindkettő helyes d, Egyik sem helyes 114, Széles QRS komplexus tachycardia EKG képében jelentkezhet: a, Kamrai tachycardia b, Szupraventrikuláris tachycardia Tawara-szárblokkal c, Mindkettő d, Egyik sem 115, Mi az FBI tahikardia? a, Gyors, széles QRS morfológiát mutató, irreguláris aritmia, amit pitvarfibrilláció és járulékos kötegvezetés együttesen okoz
b, Reguláris keskeny QRS tahikardia c, Irreguláris keskeny QRS tahikardia d, A fentiek egyike sem 116. Az alábbi aritmiák közül emelkedett tromboembolia rizikóval járhat: a, Pitvarfibrilláció b, Pitvarlebegés c, Mindkettő d, Egyik sem 117, Milyen aritmiák kezelésére használható az implantálható cardioverter defibrillátor (ICD)? a, Reguláris szupraventrikuláris tahikardiák b, Kamrai tahikardiák és kamrafibrilláció c, Pitvarfibrilláció d, Kamrai extraszisztolék 118, Milyen ritmuszavarok kezelésében a leghatékonyabb eljárás a katéter abláció? a, Paroxysmális supraventriculáris tachycardiák b, Kamrai tachycardiák c, Pitvarfibrilláció d, Bradyaritmiák 119, A szíven belüli trombus képződés predilekciós pitvarfibrillációban: a, Jobb kamra b, Bal kamra c, Bal fülcse d, Jobb pitvar 120, Pitvarfibrilláló betegen a tromboembolia rizikót növelő társbetegség: a, Hipertonia
b, Diabetes c, Korábban lezajlott stroke d, Fentiek mindegyike 121, 220/perc frekvenciával reguláris széles QRS tachycardiával, 60 Hgmm alatti szisztolés vérnyomással 62 éves eszméletlen férfi beteget szállítanak a sürgősségi osztályra. Mi az első teendő? a, Azonnali szívultrahang vizsgálat b, Iv. Digoxin c, Elektromos kardioverzio d, Iv. Verapamil 122, Kamrai extraszisztolékkal kapcsolatban igaz:
a, Miokardiális infarktus után, rossz bal kamrafunkció esetén a gyakori kamrai extraszisztolék rossz prognózist jele b, Minden esetben kezelést igényelnek c, Az extraszisztolék számának gyógyszeres csökkentése csökkenti a hirtelen szívhalál rizikóját d, A fentiek mindegyike igaz 123, 180/perc frekvenciával járó reguláris keskeny QRS komplexus tachycardiával 29 éves nő beteget szállítanak a sürgősségi osztályra. A ritmuszavar azonnali megszüntetésére alkalmazható: a, Iv. adenozin gyors bolus b, IV. verapamil lassú bolus c, Carotis sinus masszázs d, Fentiek mindegyike 124, Tartós amiodaron kezelés esetén kialakuló leggyakoribb mellékhatás: a, Vakság b, Tüdő carcinoma c, Veseelégtelenség d, Hyerthyreosis
125, Reguláris széles QRS tahikardiák hátterében a leggyakoribb aritmia mechanizmus: a, Supraventriculáris tachycardia Tawara szárblokkal b, Kamrai tachycardia c, FBI tachycardia d, Pitvarlebegés